Üdvözlöm az Olvasót blogomon!

Alábbi írásom részlet  a Magyar Liget ,  Skandináviai Irodalmi Baráti  Társaság  kiadványának Ághegy mellékletéb ől   II. sorozat  5-6 szám — 2017/ 3-4 Nagy divat manapság mindenféle drága tanfolyamra járni, ahol megpróbálják elsajátíttatni a résztvevőkkel, meditációs gyakorlatokkal és különféle módszerekkel, hogy jobban át tudják élni azt, ami éppen velük történik, a jót és a rosszat egyaránt: arra törekedve, hogy teljes egészében regisztrálják a valóság történéseit, hogy íly módon jobban eggyé tudjanak válni vele. Ez azonban élettapasztalat híján elég nehéz lehet.  Hallottam idősebb embereket arról beszélni, hogy fiatalabb korukban hogyan szaladtak át sietve fontos eseményeken, amelyeket mai tapasztalataik birtokában sokkal jobban tudnának élvezni. Akkori eszükkel azonban nem tulajdonítottak nagy figyelmet annak, hogy mi is történik velük és körülöttük, már futottak is tovább a következő izgalmas eseményig. Nem tudom, hogy mennyire sikeresek ezek a tanfolyamok, amelyek a figyelm

A dán időjárással kapcsolatban lépten-nyomon olyan elvárásokat támasztanak a Dániába költöző emberek, amelyeknek a dán időjárás- természeténél fogva- képtelen eleget tenni. Aki pl. Magyarországról érkezik Dániába azt hihetné, hogy a nyár egy olyan évszak, amikor hét ágra süt a Nap.  Azért a nyárral kezdem az írást, mert talán ezt sérelmezik a legjobban a Dániába költöző magyarok. A sérelmezés persze nem lep meg, hiszen szeretünk mi magyarok panaszkodni, miért éppen az időjárással lennénk kibékülve, mondjuk Észak-Európában.....A dán nyár pedig nagyon hamar megcáfolja a magyar ember nyárral kapcsolatos elvárásait és csalódottsága hamar frusztrációba csaphat át, pedig nincs min megsértődni, ez itt kérem az óceáni klíma, alapállásból esik és köd van, nem személyes a dolog. Ennek ellenére mégis birizgálja az ember csőrét és még sok évvel Dániába költözése után is reménykedve várhatja a nyarat, hátha az idén tartósan 25 fokok felé emelkedik a hőmérséklet és láss csodát, néha-néha bizon

Miért is írok a királyságról? Egyrészt nyilván az érdekesség kedvéért, hiszen a köznépet még akkor is érdekli, hogy mi folyik a palotában, ha a hatalom már régen búcsút intett a koronának, de létezik egy sokkal fontosabb indokom is arra, hogy írjak erről: szeretném megvilágítani a királyi ház szerepét a társadalomban a dán történelmi sajátosságok fényében. Különös aktualitást ad írásomnak az a felfordulás, amely az egyébként roppant kevés botrányt felvonultató dán királyi ház körül kerekedett az utóbbi időben Henrik herceg különös elhatározása folytán. A királyi hitves ugyanis kinyílvánította, hogy nem kívánja magát felesége, II. Margit királynő mellé temettetni. A történet mögött még akkor is több rejtőzik, ha tudjuk, hogy nem sokkal az eset után kiderült, hogy a herceg demenciában szenved. A rossz nyelvek erre persze azt mondhatják, hogy a Királyi Ház sietett bolondnak nyilváníttatni a kellemetlenkedő királyi férjet.... A nyakas gall kakas, alias Henrik Herceg, a királynő férje az