A dán rendszer a gyakorlatban: munka, biztosítás, nyugdíj

Ha Dániában szeretnél élni, ennek első és legfontosabb feltétele, hogy találj munkát és készítsék el a munkaszerződésedet, valamint találj elfogadható szállást. Ennek alapján kérhetsz tartózkodási engedélyt az illetékes hivatalban, mint EU-s állampolgár. A tartózkodási engedélyed birtokában kapsz személyi számot, és egy egyészségügyi kártyát. Ez a kártya közkeletű nevén a sárga kártya, amelyben szerepel, hogy melyik biztosított csoportot választod. Két egészségügyi biztosítás létezik ugyanis Dániában, de a legtöbben az egyes csoportot választják, amely teljesen ingyenes egészségügyi ellátást biztosít az országban. Ha az egyes csoportban foglalsz helyet, akkor háziorvost is választasz mellé. Ha a kettes csoportba lépsz be, akkor több előnyt is élvezel a rendszerben, nem vagy pl. háziorvoshoz kötve, bármelyik orvosnál rendelhetsz időpontot, sőt a szakorvosi rendelésekhez sincs szükséged beutalóra stb. A számlának egy részét a rendszer állja, de a vizit és az egészségügyi szolgáltatások után te is fizetsz egy kisebb díjat. Ha nem választasz a két csoport közül, akkor automatikusan az egyesbe sorolnak be, de ezt bármikor megváltoztathatod elektronikusan az önkormányzat oldalán.

Ha az egyes csoportban maradtál és háziorvost választasz, törekedj arra, hogy olyan orvost találj, akiben megbízol. Ha a régimódi orvosláshoz szokott valaki, akkor csodálkozhat, hogy a dán orvosok nem sietnek gyorsan felírni az antibiotikumot már egy köhintésre is. Az óvatosságnak azonban megvan az oka, mert a túlzott, indokolatlan antibiotikumfogyasztás nem kívánatos. A dán egészségügyben a kezelésedet, a kórházi naplódat, a laboratóriumi eredményeket és minden egyéb, az egészségeddel kapcsolatos információt megtalálsz egy külön erre a célra létrehozott oldalon, amelyre egy kóddal léphetsz be (MitID). A MitID-n keresztül tudsz minden hivatalos oldalra belépni, az adóhivatal oldalától kezdve az önkormányzatig. Meglepetten tapasztalod majd, hogy Dániában majdnem mindent el tudsz elektronikus úton intézni a NemID birtokában, ami gyakorlatilag számodra egy darab papír, tele számokkal, amelyeket a hivatalos oldalakra való belépésen felül a hivatalos elektronikus postafiókodat is nyitja. A NemID-t is meg kell rendelned elektronikus úton és a postaládádban találod majd meg, de a telefonodra is le tudod tölteni.
Természetesen szükséged lesz egy bakszámlára is, ezt a tartózkodási engedélyed és a munkaszerződésed birtokában bármely banknál megnyithatod, hogy oda utalják majd a fizetésedet.
Ezenfelül beszélned kell még az adóhivatallal az első körben, az ügyintéző beállít egy adósávba. Ha ez nem történik meg, akkor az első fizetésednek levonják kb. a felét, de ne izgulj, ha szóvá teszed az adóhivatalnál, akkor gyorsan visszakaphatod ezt az összeget. Ha nem intézkedsz, a következő év márciusában utalják vissza az éves adóelszámolások idején.

Az adóhivatal oldalán is szinte mindent el tudsz intézni, ha belépsz a NemID-val. Ide küldik minden év márciusában az előző évi adóbevallásodat, amelyet a hivatal elkészít, de neked át kell nézned, mert ha plusz jövedelmed keletkezett, ami nem szerepel ezen a bevalláson, akkor jelezned kell határidőn belül az adóhivatal (skat) felé.
A lakcímváltozást és egyéb adminisztratív teendőidet az önkormányzat odalán tudod elintézni (Borger.dk). A dán adminisztráció tehát szinte teljesen elektronikus.

Ha már van munkád, tartózkodási engedélyed, sárga kártyád és háziorvosod feliratkozhatsz valamelyik szociális lakástársaság várólistájára is abban a reményben, hogy néhány éven belül búcsút mondhatsz az állandó albérletkeresésnek.

 Most gondoljunk át, hogy mihez kezdesz Dániában, ha beüt a mennykő és elveszíted a munkádat.

A dán rendszerben a szakszervezetek képviselnek téged a munkaerőpiacon és a szakszervezeti segélypénztárakra támaszkodhatsz, ha elveszted a munkádat. 2014-ben az alkalmazottak 69 százaléka volt szakszervezeti tag. A szakszervezetek azonban nemcsak képviselnek téged, de a fizetésed körüli béralkuhoz segítséget nyújtanak, valamint a munkáltatóval szemben is védik érdekeidet konfliktus esetén (elmaradt munkabér, kifizetetlen szabadság stb.). Ezenfelül a szakszervezeti tagság automatikusan belépőt jelent valamelyik nagy nyugdíjpénztárhoz is, ahol biztosítást köthetsz munkaképességed elvesztésének esetére, hiszen a legtöbb szakszervezet együttműködik valamelyik nagy nyugdíjbiztosítóval. Ha fiatalabb vagy, akkor mindenképpen érdemes kritikus betegség esetére ezeknél biztosítást kötnöd a szakszervezeten keresztül, ennek a biztosításnak segítségével talpon maradhatsz, ha komoly betegség támad meg. (kritisk sygdom). A szakszervezeteknél minden kérdésre tudnak válaszolni szükség esetén, élj a lehetőséggel, nem jótékonysági szervezetek ezek, a tagdíjakból létezik.
Amíg fiatal vagy, másféle biztosítást is köthetsz, pl. a Danmark nevű egészségbiztosítóval, amely a drága fogorvosi számláktól kezdve, a napi gyógyszervásárlásig mindenre biztosít kedvezményt attól függően, hogy melyik csoportot választod a belépésnél. A gyógyszertárakban első fizetésnél jelezned kell, hogy tagja vagy a „Danmarknak”, ezután már automatikusan átutalják a térítést a Danmark számládra. Kisebb életbiztosítást is köthetsz náluk és kritikus betegség esetére is biztosíthatnak külön megállapodás szerint. Ne feledd, ezek a lehetőségek csak addig vannak nyitva előtted, amíg viszonylag fiatal és egészséges vagy, ötvenesekre már senki sem köt szívesen biztosítást.

A szakszervezeti pénztár, az ún. az A-kasse, munkanélküliség esetén meghatározott időn keresztül (jelenleg kb. 2 év) biztosítja napidíj fizetésével a megélhetésedet. A munkanélküli időszak alatt releváns kurzusokra is elküld, ennek fejében viszont kötelező munkát keresned. Ha beteg vagy, akkor nem kaphatsz napidíjat, csak táppénzre vagy jogosult meghatározott ideig. A munkavállaló hosszabb betegségét be kell jelentenie a munkaadónak az önkormányzatnál, neked pedig ki kell töltened elektronikus úton a táppénz-kérvényező nyomtatványt az önkormányzat oldalán, persze neked ez már nem probléma, mert már rendelkezel NemID-val.

Ha az embert valamiféle sérelem éri az önkormányzati ügyintézés során, akkor a polgári tanácsadó irodát keresheti fel (Borgerrådgiveren). Az egészségügyi ellátásra is panaszt tehet elektronikus úton, valamint minden nagyobb városban üzemel ingyenes jogi tanácsadás, ahol általában angolul is tudnak. Elég sokat kell sorban állni, de megéri.

Most már Dániában dolgozol, szakszervezeti tag vagy és szabadságra készülsz. De vajon kapsz-e?
Egy alkalmazott minden alkalmazásban eltöltött hónap után 2,08 szabadnapra jogosult, egy egész éves munkaviszony után pedig 5 hét fizetett szabadság illeti meg.
Az alkalmazott ebből általában három hetet egybefüggően is kivehet. Ez nevezik hovedferien-nek, vagyis „főszabadságnak „.

A három hetes főszabadság mellett, a maradék két hetet a munkaadóval történő megegyezés alapján veheti ki az ember a szabadságos évben. Ez a restferie, vagyis a maradék szabadság.
Ha egy alkalmazottnak gyermekei vannak, akkor a munkaadónak, lehetőségek szerint biztosítania kell , hogy iskolai szünetben vehesse ki az alkalmazott a főszabadságot.
Az öt hét szabadság akkor is megilleti minden évben az alkalmazottat, ha előző évben csak pár nap szabadságot gyűjtött össze, vagy egyáltalán semmit.
Több vállalat is biztosít plusz-szabadságot az alkalmazottaknak, 5 további nap formájában, ezzel együtt az alkalmazottjaik hat hetes szabadságot tarthatnak.

Elszaladt az idő veled, megöregedtél Dániában, de vajon kapsz-e nyugdíjat és mennyit? A dán nyugdíjrendszer több pilléren nyugszik. Az alapnyugdíj (folkepension) teljes havi összegére csak negyven év folyamatos dániai tartózkodás után vagy jogosult a jelenlegi törvények szerint, de tíz év után már megkapod az összeg negyedét és az összeg folyamatosan nő minden évben, míg eléred a teljes összeget jelentő egybefüggő 40 éves tartózkodást.

A második pillért ATP-nek nevezik, ez egy minimális összeg, amelyet mindenki fizet a jövedelméből, mielőtt nyugdíjba megy, legyen ez a jövedelem munka, napidíj vagy segély. A fizetési papírokon is feltüntetik.
A harmadik pillér már teljesen független az államtól, törvényileg sem kötelező ebben részt venni. A szakszervezeteknek köszönhetően azonban a dán keresőkorúak (30-60 évesek) 93%-a tagja ennek a pillérnek, a szakszervezeti nyugdíjkasszáknak. Azok a munkaadók, akinek egyezségük van a szakszervezetekkel, a munkavállaló fizetéséből egyenesen a nyugdíjpénztárakhoz küldik a fizetés kb. 8-10 százalékának megfelelő összeget havonta, amely a nyugdíjpénztáraknál nyilvántartott személyes nyugdíjalapszámlán gyűlik nyugdíjig. Ezenfelül a nyugdíjpénztárak maguk is befektetnek, így gyarapítva tovább az öreg napjaidra eltett összeget. Ezek azok a nyugdíjbiztosítók, amelyeket már korábban említettem, ahova szakszervezeti tagként automatikusan beléphetsz és a nyugdíjjal kapcsolatos funkciójukon felül (attól függően milyen szerződést köt a szakszervezet velük) biztosíthatnak téged, nemcsak baleset, hanem egyes, életveszélyes, krónikus betegségek és a munkaképességed elvesztésének esetén is. Ha megtörténne a baj, neked kell kapcsolatba lépned a biztosítóval, csak úgy fizet.

A negyedik pillére a dán nyugdíjnak az a magánnyugdíj, amelyről a bankotokkal beszélhettek, ha érdekel benneteket a megtakarításnak ez a módja. 

Bár csak nagy vonalakban érintettem azokat a kérdéseket, amelyek fontos részei a dániai életnek, de úgy gondolom, ebből is látszik, hogy milyen jól átgondolt rendszerrel van dolgunk.

Ha mégis beleakadnál valahol a fogaskerékbe, akkor ne feledd, hogy mindig találsz olyan ingyenes fórumot, ahova segítségért fordulhatsz. Ha éves jövedelmed egy bizonyos összeg alatt marad, akkor az ügyvédnél kitöltesz egy formanyomtatványt és az ügyvédi és a perköltségek miatt sem kell már, hogy fájjon a fejed.

Tökéletes rendszer nem létezik, de a dán rendszer még a jobbak közül való.