Üdvözlöm az Olvasót blogomon!

A dániai beilleszkedés legfontosabb kulcsa a nyelv. Dániai egy olyan ország, ahol minden ajtó ezzel nyílik. Hiába ragadnak meg a dánok minden alkalmat, hogy angolul beszéljenek a saját fejl ő d ésük érdekében, hiába könnyebb neked is az angolt választanod, ha az ember érvényesülni szeretne, akkor nem lehet megúszni, hogy meg ne tanulja meg  a dánok szörnyen nehéz nyelvét.  A jelenleg m ű köd ő  önkormányzati nyelviskolák elég különböz ő  színvonalúak a tanárgárdától függ ően  , de közös bennük, hogy teljesen elhanyagolják a kiejtést és a beszédkészség fejlesztését. Hosszú távon ez elveszi a tanulók kedvét a tanulastól,  hiszen azt tapasztalják, hogy hiába oldják meg a házifeladataikat, ha valaki hozzájuk szól az utcán, nem értik. Állnak zavartan egyik lábukról a másikra, pedig lenne mondanivalójuk. Ennél szörny ű bb helyzetet el sem lehet képzelni  ( márpedig a koppenhágai  igen beszédes népség, ami az idegenekkel való szóba ereszked...

Sokféle erdő létezik, Dániába is jutott néhány különleges, de micsoda különbség van közöttük: a jægersprisi õsfáshoz ( Sjælland ) képest a dán királyok koppenhágai vadasparkjára (Dyrehaven)  a kastély túlságosan rányomta a bélyegét ahhoz, hogy izgalmasnak találjam, talán azért, mert sok a látogató, akik itt kocognak, vagy lovagolnak és néha még biciklisták is feltűnnek.   Igaz, mondhatnánk, hogy a XVIII. századi történelem is érdekes, amit nem is vonok kétségbe, de " parvenü " az ősi mítoszok világához képest.... Dániai élményeimet tekintve Jægerspris erdeje Sjællandon és a Dronninglund környéki erdõ Jyllandon volt az a két hely, amely a legkülönlegesebb élményt nyújtotta számomra. Ezek az erdők az ősi sirdombokkal (különösen Jægespris az õsfáival) minden évszakban képesek bennem a meghatottság érzését kelteni. A királyi vadaspark azonban, minden szépsége ellenére sem tud mindig megérinteni, mert a Dyrehavenben nemigen képzelheti el az ember, hogy elragadja egy varázsló, ...

Bár a híres,  közös dán-magyar hősök listája meglehetősen rövid, tekintve, hogy a dánok és a magyarok útja ritkán kereszteződött a történelem folyamán,   de van közöttük egy nem-kevésbé eltökélt ember is, mint amilyen Søren Kierkegaard volt. Povl Bang-Jensen semmivel sem vette magát kevésbé komolyan, mint Kierkegaard, a nagy dán filozófus, bár elkötelezettsége egy teljesen más korban, és másképpen nyilvánult meg, mint a filozófusé annak idején. Povl Bang-Jensent a szabadság végtelen szeretete és bátorsága sodorta az ´56-os magyar forradalom melletti kiállásra. Idealista volt, abból a fajtából, aki akár az egész világ ellen kiáll igazáért , akiről már a történet elején tudjuk, hogy halálra van ítélve, ( ahogyan a magyar forradalomról is sejthettük), de mégis, az utolsó percig reméljük, hogy elkerüli sorsát. Mert szeretnénk, ha az igazság diadalmaskodna. De a magyar forradalom diadala is csak egy rövid történelmi pillanatig tarthatott. Ahogyan egyszer egy forradalmá...

Alábbi írásom részlet  a Magyar Liget ,  Skandináviai Irodalmi Baráti  Társaság  kiadványának Ághegy mellékletéb ől   II. sorozat  5-6 szám — 2017/ 3-4 Nagy divat manapság mindenféle drága tanfolyamra járni, ahol megpróbálják elsajátíttatni a résztvevőkkel, meditációs gyakorlatokkal és különféle módszerekkel, hogy jobban át tudják élni azt, ami éppen velük történik, a jót és a rosszat egyaránt: arra törekedve, hogy teljes egészében regisztrálják a valóság történéseit, hogy íly módon jobban eggyé tudjanak válni vele. Ez azonban élettapasztalat híján elég nehéz lehet.  Hallottam idősebb embereket arról beszélni, hogy fiatalabb korukban hogyan szaladtak át sietve fontos eseményeken, amelyeket mai tapasztalataik birtokában sokkal jobban tudnának élvezni. Akkori eszükkel azonban nem tulajdonítottak nagy figyelmet annak, hogy mi is történik velük és körülöttük, már futottak is tovább a következő izgalmas eseményig. Nem tudom, hogy mennyire sikeresek eze...

A dán időjárással kapcsolatban lépten-nyomon olyan elvárásokat támasztanak a Dániába költöző emberek, amelyeknek a dán időjárás- természeténél fogva- képtelen eleget tenni. Aki pl. Magyarországról érkezik Dániába azt hihetné, hogy a nyár egy olyan évszak, amikor hét ágra süt a Nap.  Azért a nyárral kezdem az írást, mert talán ezt sérelmezik a legjobban a Dániába költöző magyarok. A sérelmezés persze nem lep meg, hiszen szeretünk mi magyarok panaszkodni, miért éppen az időjárással lennénk kibékülve, mondjuk Észak-Európában.....A dán nyár pedig nagyon hamar megcáfolja a magyar ember nyárral kapcsolatos elvárásait és csalódottsága hamar frusztrációba csaphat át, pedig nincs min megsértődni, ez itt kérem az óceáni klíma, alapállásból esik és köd van, nem személyes a dolog. Ennek ellenére mégis birizgálja az ember csőrét és még sok évvel Dániába költözése után is reménykedve várhatja a nyarat, hátha az idén tartósan 25 fokok felé emelkedik a hőmérséklet és láss csodát, néha-néha b...

Miért is írok a királyságról? Egyrészt nyilván az érdekesség kedvéért, hiszen a köznépet még akkor is érdekli, hogy mi folyik a palotában, ha a hatalom már régen búcsút intett a koronának, de létezik egy sokkal fontosabb indokom is arra, hogy írjak erről: szeretném megvilágítani a királyi ház szerepét a társadalomban a dán történelmi sajátosságok fényében. Különös aktualitást ad írásomnak az a felfordulás, amely az egyébként roppant kevés botrányt felvonultató dán királyi ház körül kerekedett az utóbbi időben Henrik herceg különös elhatározása folytán. A királyi hitves ugyanis kinyílvánította, hogy nem kívánja magát felesége, II. Margit királynő mellé temettetni. A történet mögött még akkor is több rejtőzik, ha tudjuk, hogy nem sokkal az eset után kiderült, hogy a herceg demenciában szenved. A rossz nyelvek erre persze azt mondhatják, hogy a Királyi Ház sietett bolondnak nyilváníttatni a kellemetlenkedő királyi férjet.... A nyakas gall kakas, alias Henrik Herceg, a királynő férje az...

Az én időm Az idő rohan, az idő megáll Az idő ballag, az idő elszáll. Az idő lassul, az idő múlik, Az idő fut és egyre nyúlik. Egész lényemmel átélem én. Jusson, amennyi jut, az idő fut, Ne akarja senki számba venni Mire fordítottam a napokat, Perceket és pillanatokat. Létem ideje csakis enyém. Az én időm csakis az enyém.

THOMAS KINGO ÉS AZ ABSZOLUTIZMUS KORA Kimondottan kedvelem az olyan embereket, akik saját szerencséjüknek kovácsai és már ezért is szimpatikusnak tartom Thomas Kingonak alakját, aki  Dánia első koszorús költőjeként köszön vissza az 1600-as évek Dániájából. Arról nevezetes főként, hogy az elsők között kezdett dánul verseket írni a megszokott latin helyett. Egyszerű polgárként kezdve pályáját emelkedett a ranglétra tetejére. Annak ellenére tudom személyét  kedvelni, hogy bár a királyhoz fűződő őszinte hűsége felől kétségem sem lehet, de láthatóan néha kicsit mélyebbre is hajolt az abszolút uralkodó előtt, mint amennyit az illem megkívánt volna, az uralkodót hozsannázó verseiben mindenképpen, ( erre mondják a rossz nyelvek, hogy valaki " csúszik-mászik " ), ám mindig maradt benne annyi lélek, hogy ne felejtse el, hogy honnan jött és ne saját magának, hanem másnak kérjen, amikor profitálni akart a királyhoz fűződő kiváló kapcsolatából. Thomas izga...

A következő  párhuzamban csak a tragédiaként megélt események hasonlóak a dán és a magyar történelemben, de ami utánuk  következett- a szerencsétlenség feldolgozása- másképpen történt a két nép esetében és ez meghatározta  jövőjüket is.... Dánia legalább akkora területi veszteségeket szenvedett a történelem folyamán, mint Magyarország. Ezek a veszteségek évszázadokon keresztül következtek be. Az 1800-as években elcsatolt hercegségek elvesztése  azonban ugyanolyan sokkot váltott ki Dániában, mint Trianon a magyarságnál. A dán tragédia azonban egészen másképpen hagyott nyomot a dánságban, mint Trianon a magyarságban. A dánok úgy dolgozták fel ezt a tragédiát, hogy átélték a fájdalmat, megválaszolták a kérdéseket, levonták a következtetéseket és megerősödve léptek tovább egy modern nemzeti lét felé.  Ebben a Megváltásban nekünk magyaroknak sosem volt részünk. Hogy mennyire így van ez, gyermekkoromban magam is megtapasztaltam, hiszen Sátoraljaújhelyiként egészen ...

Ha valaki elmegy Kínába, Peruba, több európai országba, az szerintem legfeljebb még csak a kulturális kirándulás szint , úgyhogy számomra, aki az ELMÉLYÜLÉS híve vagyok, barokkos túlzás ilyen pár hónapos /éves tartózkodásról leírni, hogy" a legnagyobb nyitottságommal fogadtam be a kultúrát " ( ha ez csak egy tanulmányútnyi id ő t takar egy másik országban ) , mert a nyitottság fel ő l nincs ugyan kétségem, de egy KIS ID ő  után még nem lehet arról beszélni, hogy valaki befogadta volna " a helyi kultúrát. " Én Dánia el ő tt , ahol kenyerem javát megettem, 6 évet éltem egy másik országban és elvégeztem ott egy egyetemet is, úgyhogy pár dolgot azért tudok arról a másik országról is, de nem mernék olyan kijelentést tenni, hogy én ott " befogadtam a helyi kultúrát " és ez nálam a másik kultúra iránti tisztelet jele, hiszen sokkal gazdagabb annál egy-egy ország kultúrája, minthogy pár éve alatt tökéletes jártasságot szerezhessünk a TELJESSÉGET illet ő en. Ily...