Üdvözlöm az Olvasót blogomon!

A paraszt és a tündérlány A folyónktól délre egy  paraszt  lakott, Mindent , mit megkívánt, megkaphatott, Fia négy, leánya kettő volt. - Égek a vágytól minden napomon. Lakott egy leány a folyó sodrásában, Felejthetetlen szépség lakott alakjában, Éjjel belopódzott a  paraszt  álmába, - Égek a vágytól minden napomon. Kora reggel a  paraszt  őt látni akarta, De a sodrás túl erős volt és megcsúszott a lova - Égek a vágytól minden napomon. A folyónktól délre egy  paraszt  lakott Mindent , mit megkívánt, megkaphatott. Parasztot, s tündét már soha ember nem látott. - Égek a vágytól minden napomon. Bonden og elverpigen Der boede en bonde lidt sønden for vor å alt hvad han havde ønsket kunne han få af sønner har han fire af døtre har han to -og jeg længes ud i álla minde dage- Der boede en pige i åens stride strøm aldrig man glemmer en skikkelse så skøn, om natten hun listede sig ind i bondens drøm, -og jeg l...

A " Másik Dánia "  kifejezést egy barátnőm kisfia találta ki akkor, amikor nem elég, hogy elköltöztek Koppenhágából, de még Sjællandot is elhagyták, végleg kiiktatatva magukat a nagyvárosi miliőből. Ilyesmit egy jó koppenhágai csakis száműzetésként élhet meg,  bár egyesek esküsznek rá, hogy Jyllandon is van élet. Ezt azonban csak vonakodva hiszi el a sokat tapasztalt koppenhágai nép, amelynek megadatott, hogy az évszázados elzártságban élő több száz dán sziget saját, élvezetes és mások számára jószerivel érhetetlen dialektusát felszámolva a TV segítségével gyakorlatilag a főváros nyelvét tegye uralkodóvá az országban.  Dán irodalmi nyelv alatt hivatalosan ugyan nem a koppenhágait értjük,  de Koppenhága mégis dominálja nyelvileg az országot, mert itt készül a legtöbb TV m ű sor, amelyet az egész országban vetítenek.  Az ország többi része tiltakozik, de a főváros ragaszkodik hozzá, hogy az a dán az igazi dán nyelv, amelyen naponta sugároz az ország többi része ...

1766-ban került trónra Dániában VII. Christian. Ezt a korszakot az abszolutizmus jellemzi, az uralkodó korlátlanul uralkodik, miközben a Felvilágosodás egyre több ember gondolkodását áthatja Európában és sokan eljutnak addig a gondolatig, hogy minden ember egyenlő. Eljut ez a gondolat egy olyan német emberhez is akiben főleg Rousseau és Voltaire írásai hullnak termékeny talajra. A neve Struensee és foglalkozását tekintve orvos, egy olyan német családban amelynek már több tagja is a dán királyok orvosa volt. Ezek az orvosok az uralkodók szervi bajait gyógyították, de a Struensee idejében uralkodó VII. Christian-nak egészen más természetű baja volt: ahogyan ment az idő, kiderült, hogy a fiatal király különcségei, dorbézolásai nem egy serdülő útkeresései, a dán király, élet-halál ura, teljesen őrült. Nehéz lenne megmondani ma, hogy milyen jellegű lelki bajban szenvedett az ifjú, de a legtöbben megegyeznek abban, hogy skizofréniában. Ennek jelei egyre jobban mutatkoztak rajta ahogyan tr...

LAKRIDS FOREVÖR! Most értünk ahhoz a ponthoz, hogy több éves elmélkedés után pontosan meghatározzam, hogy melyik az a pont, ahol a dán és a magyar kultúra élesen eltér egymástól. Örömmel jelentem, hogy hosszú és komoly kutatómunkával sikerült lokalizálnom a jelenséget, amelyet úgy hívnak, hogy medvecukor (  lakrids  ) fogyasztás. A dánok egy főre jutó medvecukorfogyasztása nagyon jelentős és most ne a néhány angolszász területen is elterjedt könnyed, színes, szamóca és más gyümölcs ízeiben készült változatokra gondoljunk, hanem az igazi, fekete medvecukorra, amit sós változatban is fogyasztanak. Ez a sós változat legalább annyira ütős, mint egy pohár reggeli szilvapálinka. Az egyszeri magyar nemhogy nem fogyaszt napi szinten medvecukrot, de nem is biztos, hogy kóstolta már. A legtöbben gyermekkorukból emlékeznek rá esetleg: bocskorszíj néven kínálták a boltok. A medvecukor / bocskorszíj alapanyaga az édesgyökér-kivonat, ánizsolajat is tehetnek bele. Ha egy magyar ...

Igy képzeltem a Paradicsomot, Nem olyan, mint a könyvekben, Cseppnyi tó vad völgyben. Hol csontváz karjait tárja A tó partjának kopár fája. Egyszerre pompás ´s csábító, Lassú elmúlást kínáló. Én készen állnék itt maradni, De nem tehetem, minden napra Mint orosz rulettben, betegen, Kell feltennem az életem. Pedig ha tehetném a tó partján, Hallá változnék ´s elúsznék boldogan. Hol vagy?- kereslek, de érzem, Erőmet szívja minden tekinteted. A  Nap vagyok, mely téged éltet. Menekvés nincs, lassan halok meg. Hørsholmi kert,  takarj majd be. Az illusztráció Hørsholmban készült  saját felvétel

" De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat ” ( " Strigákról pedig, akik nincsenek, semmiféle említés ne essék " ) Ahrendfeldt, Rugård ura alapos ember volt. Nemhiába töltötte tele könyvtárát fekete mágiáról és boszorkányokról szóló drága könyvekkel, nehezen lehetett volna olyat kérdezni tőle ezekről a kártékony lényekről amire nem tudott volna , legfeljebb rövid gondolkodási idő után válaszolni. Most mégis olyan kérdést tett fel saját magának, amelyre nem találta a választ. Lehetséges-e- gondolta- hogy a Sátán egy olyan ártatlan szépségbe ágyazza karmait, mint ez a Blomme, ez a látszatra istenfélő fiatal , hamvas parasztlány, aki most reszketve állt előtte. Blomme szőke fürtjei csapzottan lógtak arcába, és mélykék szemének átható tekintetével, mely mintha egy másik, fennköltebb világból táplálta volna szemének sugarát most szinte eszelősen meredt a nagyúrra. Jørgen Ahrenfeldt még élénken emlékezett arra a napra, amikor először hallott a lányról. Ahrenfeld...

Az Istenek elmentek, én itt maradtam egyedül Az Istenek elmentek, én itt maradtam egyedül A ködön át holdfuvola csendül, Véres csaták, szerelmek, búgó hahoták Gyászkórusok , izzó borral tellt kupák. Üres pohár, üres héj, üres nász Üres agy , üres gép, üres vágy. Az Istenek elmentek, ´s én itt maradtam egyedül, Millió üres csontvázhéj reszket egyedül Tökély- Univerzumba honnan lenne polgár? Adni senki nem akar, választ mástól vár. Az információ kísértete mit sem adhat A fénysebességtol borul el az agy. Üres csontvázhéjak, sietnek, ríva futnak, Délibáb után egyre csak szaladnak. Bolond az ember, ha elhiszi, Isteni világgal szemben  A versenyt megnyerheti. Istenek kellenének, de az istenek elmentek, Mert megfelelni ok sem tudtak nektek. Az Istenek elmentek, ´s én itt maradtam egyedül, Néha a ködön át holdfuvola csendül.

Magyarország az utóbbi évtizedekben a csalók paradicsoma lett, egyesek  a börtönbe kerültek a tetteikért, de az igazi nagy csalók, a nagy vagyonok összeharácsolói úgy élnek, mint hal a vízben, összefonódva a politika világával.  Az alábbi írásom is egy csalóról szól és azért van helyén itt ezen az oldalon, mert soha nem a csaló személye a fontos, hanem a TÁRSADALOM , amelyben létezik. Ebben a t ársadalomban pedig egyáltalán nem biztos, hogy éppen azok kerülnek rács mögé, akiknek elsősorban ott lenne a helyük..... Nem kellene ezt tenni velem, rajtam van még a reverenda is, legalább átöltöznék-- mondta könyörgő hangon az atya és bánatosan tekintgetett a rend zordon urára. Mit gondolnak majd az emberek? Nem való valakit papi köntösben elvinni-tette hozzá halkan, lehajtott fejjel, tekintetét a vörös szőnyegre függesztve. A fiatal, egyenruhás rendőr kicsit hátrébb tolta sapkáját a fején, aztán szigorú hangon így szólt: - Méghogy nem való..... ezen előbb kellett volna gondolkozni...