Királyi vadászatok
Sokféle erdő létezik, Dániába is jutott néhány különleges, de micsoda különbség van közöttük: a jægersprisi ősfáshoz ( Sjælland ) képest az Eremitage kastély közvetlen környékére a kastély túlságosan rányomta a bélyegét ahhoz, hogy izgalmasnak találjam. Igaz, erre azt lehetne mondani , hogy a XVIII. századi történelem is érdekes, ezt nem is vonom kétségbe, de micsoda " parvenü " a mítoszok világához képest....
Jægerspris erdeje Sjællandon és a dronninglundi erdő ősi sírdombjaival Jyllandon az a két hely, amely a legkülönlegesebb élményt nyújtotta nekem eddig Dániában. Jægespris ősfái minden évszakban képesek bennem a meghatottság érzését kelteni.
Ez az út viszont, amely az Eremitage- kastélyhoz vezet , népes szarvascsordái ellenére sem nagyon tud megérinteni. Nem tartok egy percig sem attól, hogy elragad egy varázsló, vagy szembe jön egy tündér. Az ilyen élményekhez csend kellene, itt pedig túlságosan sokan lovagolnak és kocognak a környéken. A másik két említett erdőben járva viszont az ember komolyan eljátszhat a gondolattal, hogy valami varázslat éri és ez, jobb esetben be is következik, ha máshol nem, akkor a lelkében.
Az Eremitage-vadászkastély általában zárva tart a nagyközönség előtt. ( Az Eremitage szó francia, pontosabban görög eredetű: ermites, eremos / magányos , vagy eremia / sivatag ) Olyan kastélyokat neveztek így, ahova a tulajdonos elvonulhatott a világtól. Ez a hely kis méreténél és egyéb tényezők miatt sem alkalmas másra, mint arra, hogy egy vadásztársaság elköltse benne a reggelijét, mint a régi időkben , vagy mint napjainkban, hogy a királynő teázzon benne a hivatalos vendégeivel.
Egyszer én mezei polgári minõségemben jártam a vadászkastélyban több polgártársammal együtt . Azt jöttünk megszemlélni, hogyan költötték el a felújítási munkálatokra az adókoronáinkat. Ha a királyi család szeretné megtartani a kivételezett helyzetét és prvilégiumait, akkor ilyenkor nem akadékoskodhat, hogy mit keresek az ebédlőjükben a többi koppenhágaival együtt.
A kis vadászkastély Lauritz de Thurah munkája ( 1734 - 1736 ) , VI. Christian parancsára építették. Róla azt kell tudnunk, hogy jámbor lélek volt és emellett kétségtelenül ő volt a legunalmasabb király a dán történelemben, aki csatlakozott az evangélikus egyházban kialakult irányzathoz, a pietizmushoz. Buzgóságát és jámborságát demonstrálandó fogta magát és első nekibuzdulásában elrendelte, hogy a boltok vasárnaponként tartsanak zárva, hogy mindenki részt vehessen a vasárnapi ájtatosságon a templomban. A nyomaték kedvéért bezáratta az összes koppenhágai színházat is, nehogy valaki a templom helyett ott kössön ki, ha már vásárolni nem mehet. Második jámborsági rohamának estek áldozatul a várost díszítő meztelen alakokat ábrázoló barokk festmények és szobrok, amelyeket illendően " felöltöztettek ", ruhába burkoltak.
Egyszer én mezei polgári minõségemben jártam a vadászkastélyban több polgártársammal együtt . Azt jöttünk megszemlélni, hogyan költötték el a felújítási munkálatokra az adókoronáinkat. Ha a királyi család szeretné megtartani a kivételezett helyzetét és prvilégiumait, akkor ilyenkor nem akadékoskodhat, hogy mit keresek az ebédlőjükben a többi koppenhágaival együtt.
A kis vadászkastély Lauritz de Thurah munkája ( 1734 - 1736 ) , VI. Christian parancsára építették. Róla azt kell tudnunk, hogy jámbor lélek volt és emellett kétségtelenül ő volt a legunalmasabb király a dán történelemben, aki csatlakozott az evangélikus egyházban kialakult irányzathoz, a pietizmushoz. Buzgóságát és jámborságát demonstrálandó fogta magát és első nekibuzdulásában elrendelte, hogy a boltok vasárnaponként tartsanak zárva, hogy mindenki részt vehessen a vasárnapi ájtatosságon a templomban. A nyomaték kedvéért bezáratta az összes koppenhágai színházat is, nehogy valaki a templom helyett ott kössön ki, ha már vásárolni nem mehet. Második jámborsági rohamának estek áldozatul a várost díszítő meztelen alakokat ábrázoló barokk festmények és szobrok, amelyeket illendően " felöltöztettek ", ruhába burkoltak.
A koppenhágai Király Kertjében állt azonban egy olyan szökőkút, amelyen egy teljesen meztelen pogány hölgy volt látható VI. Christian idején, olyan tekintélyes keblekkel, amelyek lehetetlenné tették az elrejtést, már csak a nagyságuk miatt is, és akkor még nem is beszéltünk a pogány istennő egyéb elrejtenivalóiról. Summa summarum, ezt nem lehetett beburkolni, eltussolni, elmismásolni, a szobornak mennie kellett. De mit állítottak helyette? Ha hiszitek, ha nem az egészséges erotikát sugárzó asszonyság helyére egy csupasz kisgyerek szobra került, aki éppen egy hattyút fojtogat, a szerencsétlen madár pedig kínjában vizet köp.
Szóval foglaljuk össze a dolgokat: vasárnapi bolt nyitvatartás, színház, kultúra és egészséges erotika nem oké, csupasz, gonosz, állatkínzó gyerek, boltbezárás és vasárnapi ájtatosság oké.
Miután a király így elintézte a ledérnek ítélt koppenhágai szobrokat és festményeket , a dögunalmat azzal tetőzte, hogy elvett egy önmagához hasonlóan dögunalmas német hercegnőt feleségül. A királyné mellett pedig még csak csak egy szeretőt sem tartott, aki némi életet vitt volna az Udvarba.
Az említett német hercegnő, Sophie Magdalene ( af Brandenburg-Kulmbach ) , egyébként szegény volt, mint a templom egere és kimondottan rossz partinak számított, de annál jobban sarkallta férjét a királyi hatalom látványos demostrálására, amint királyné lett belőle. Rábeszélte a királyt, hogy négy kastélyt is építsen, hogy ezzel is emelje az Udvar fényét. Ezek a kastélyok ráadául olyan közel épültek fel egymáshoz, hogy szinte tollaslabdázni lehetett volna köztük. Az Eremitage-vadászkastély volt ezek közül az egyik.Miután a király így elintézte a ledérnek ítélt koppenhágai szobrokat és festményeket , a dögunalmat azzal tetőzte, hogy elvett egy önmagához hasonlóan dögunalmas német hercegnőt feleségül. A királyné mellett pedig még csak csak egy szeretőt sem tartott, aki némi életet vitt volna az Udvarba.
Milyenek voltak a vadászatok ebben az időben? Vadászni többféleképpen lehet és ebben az esetben ne egy Zrínyi Miklós féle vadkanvadászatot képzeljünk el. VI. Christian szarvasvadászatának egyetlen célja volt, az, hogy a király személyének fontosságát hangsúlyozza.
A szarvasokat kutyákkal, hajtókkal órákig üldözték, amíg a szerencsétlen állatok remegő inakkal a fáradtságtól összerogytak, ekkor a király leugrott a lóról, és egyetlen elegáns mozdulattal, egyetlen szúrással leszúrta az állatot. Az elejtett vadat még csak el sem fogyasztották,... mai szemmel nézve nagyon kegyetlen módja ez a vadászatnak, akkoriban viszont senki nem akadt fenn rajta.
Kedvére hüledezhetett azonban a dán Udvar, amikor Nagy Péter orosz cár Dániába látogatott és részt vett egy vadászaton.Mikor felajánlották neki a hajtás végén, hogy végezzen az állattal, a cár az elegáns szúrás helyett fogta a kardját és lecsapta a szarvas fejét. Dőlt a vér, a jelenlevők pedig a meglepetéstől se köpni, se nyelni nem tudtak, ahogyan a mondás tartja. Az orosz módi a hatalom demonstrálására nagyon eltért a dán szokásoktól.
A vadászat után a társaság visszatért a vadászkastélyhoz, ahol az eremitage -asztalnál költhették el a frissítőket. Ez egy olyan asztal volt, amelyen a szolgák a földszinten, a konyhában tálaltak. Az asztalt ezek után lifttel felhúzták az emeletre. Ez a kor divatja volt, ma már az Eremitage az egyetlen hely Dániában, ahol az ételliftes asztal legalább részekben megmaradt.
Az eremitage-asztal azt biztosította, hogy gazdája a szolgáktól távolabbra vonulhatott. Régebben, a középkorban, a nemes urak térben, gyakorlatilag a szolgáikkal együtt éltek, a szolgák állandóan a közelükben voltak. Ebben az időben viszont már nőtt a távolság úr és szolga között ( aztán a folyamat végére már akkorára nőtt, hogy csengetni kellett a személyzetért ) Az ermitage-asztal a szolgákat távol tartotta, a terített asztal jelent meg helyettük.
Az eremitage-asztal azt biztosította, hogy gazdája a szolgáktól távolabbra vonulhatott. Régebben, a középkorban, a nemes urak térben, gyakorlatilag a szolgáikkal együtt éltek, a szolgák állandóan a közelükben voltak. Ebben az időben viszont már nőtt a távolság úr és szolga között ( aztán a folyamat végére már akkorára nőtt, hogy csengetni kellett a személyzetért ) Az ermitage-asztal a szolgákat távol tartotta, a terített asztal jelent meg helyettük.
A kastély körül 2000 szarvas és őz él a vadasparkban. Évente 700 példánnyal lehet ritkítani az állományt, amelyben fehér és fekete színűek is legelésznek.
A fehérek mindig különlegességnek számítottak, eredetileg egy szász hercegtől kapta ajándékba a dán király a fehér példányokat, amelyek azóta elszaporodtak. Nem mindig fehérek az utódok. Elõfordul, hogy kimarad egy-egy generáció és a fehér szarvasok hagyományos színû utódokat nemzenek, de aztán újra visszatér a fehér szín egy későbbi generációval.
A fehérek mindig különlegességnek számítottak, eredetileg egy szász hercegtől kapta ajándékba a dán király a fehér példányokat, amelyek azóta elszaporodtak. Nem mindig fehérek az utódok. Elõfordul, hogy kimarad egy-egy generáció és a fehér szarvasok hagyományos színû utódokat nemzenek, de aztán újra visszatér a fehér szín egy későbbi generációval.
Az Eremitage kastélyhoz, amely egyébként a Világörökség része kapcsolódik a koppenhágaiak egyik kedves őszi szórakozása a Hubertusz -napi vágta. Ez a lovasverseny áll talán a legközelebb a magyar " Nemzeti Vágtához ", de a hasonlóság abban ki is merül, hogy itt is vannak lovak és lovasok.....
Az akadályokkal nehezített vágta minden évben, november első vasárnapján reggel tízkor indul a híres régi fogadótól, a Peter Lieps hustól (Dyrehavsbakken ) az Eremitage-palotáig, ahol a nyertes átveszi a díját. A versenyző lovasok előtt egy olyan lovas halad, aki a rókát szimbolizálja, a kabátjára egy pici rókaszőrt tűznek és mindenki őt igyekszik utolérni, illetve a leggyorsabban teljesíteni a távot. Az eseményen általában a királyi család valamelyik tagja is jelen van, vagy képviselteti magát. A vizesárok környékén mindig sokan állnak és számolják, hogy hányan esnek bele. A legnagyobb bukásokat a TV híradóban lehet aztán este újra megnézni.
Szent Hubertusz tisztelete Magyarországon nem nagyon dívott, annál inkább elterjedt Északnyugat-Európában. Dióhéjban idézem csak fel a legendáját, amely a XV. században keletkezett.
E szerint a legenda szerint Szent Hubertusz " előkelő család elkényeztetett fia volt. Nagyon szeretett vadászni. Egy nagypénteki vadászatán az Ardennek erdejében megjelent előtte egy szarvas, agancsai között egy feszülettel, és egy égi hang megtérésre szólította föl. Két év múlva meghalt a felesége, Hubertusz remete lett, majd Rómában a pápa szentelte püspökké; angyalok vitték neki a szentelési öltözékből hiányzó stólát.
E szerint a legenda szerint Szent Hubertusz " előkelő család elkényeztetett fia volt. Nagyon szeretett vadászni. Egy nagypénteki vadászatán az Ardennek erdejében megjelent előtte egy szarvas, agancsai között egy feszülettel, és egy égi hang megtérésre szólította föl. Két év múlva meghalt a felesége, Hubertusz remete lett, majd Rómában a pápa szentelte püspökké; angyalok vitték neki a szentelési öltözékből hiányzó stólát.
" Hubertusz a vadászok, lövészcéhek, erdészek, kohászok, csengettyűkészítők, mészárosok, szűcsök és tímárok védőszentje, a kutyákat veszettség ellen védő szent. Kutyaharapás, kígyómarás ellen kérik oltalmát. Az agancsai között feszülettel megjelenő szarvas Szent Euszták legendájában is megtaláljuk. "- írja róla a lexikon.
A novemberi Hubertusz-vágta egyedülálló élmény. Az erdei akadály-lovaglás után a kastély környékén impozáns látványt nyújt a több száz piros-fehérbe öltözött lovas " vadász ", késői emléket állítva azoknak az időknek, amikor a dán király még élet-halál ura volt az országban.
A koppenhágaiak pedig élvezik , ahogyan a rég leköszönt XVIII. század egy pillanatra feléjük integet a múltból, a még november elején is valószínűtlenül festői erdőből.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése