Üdvözlöm az Olvasót blogomon!

A főváros története   Koppenhága történelmének kezdetén, a középkorban, egy kis halásztelepülés állt a mai városközpontban, melynek nyomait nemigen láthatjuk ma már a föld színe felett,  de Christiansborgban, pár földréteggel a felszín alatt a korai középkor nyomait is megtalálták. A várost 1043-ban említik először egyszerű " Havn " (kikötő) néven az írások. A sok hal-maradvány, amelyet a helyszínen találtak, arról tanúskodik, hogy az Øresund vize bővelkedett halban és ellátta a kis település lakosságát ennivalóval. A kezdetleges ipar is a halászathoz kapcsolódott. A város ekkor még nem volt jelentős település, de stratégiai szempontból remek helyen feküdt és ez a tény megszabta későbbi jelentőségét. Emiatt válhatott a kis település idővel Dánia leghatalmasabb és leggazdagabb városává. Nagy Valdemar 1157 -ben a kis települést, amely még mindig csak Havn néven volt ismert megtette a roskildei püspöki tartomány székhelyének és Absalon püspök, a király fogadott fivére

Az időjárás nagyban meghatározza a dánok szórakozási lehetőségeit. A táj azok számára, akik hegyekben nőttek fel, mint én, első látásra nem sok változatosságot ígér, de idővel kibontja szépségét. Tavasszal Dánia egy nagy virágoskertre hasonlít és még az is ámul-bámul a sok szépségen, aki csak a koppenhágai parkokig jut. Ahogy kitavaszodik, a dánok sietve indulnak meg a parkok és erdők felé. Egyre gyarapszik a nemzeti parkok száma is, amelyek felejthetetlen időtöltéssel kecsegtetnek. A rossz időjárás soha nem ok a dánoknak arra, hogy otthon maradjanak. Lehet, hogy a gumicsizma viselése nem túl sok csillogást varázsol az ember köré, de varázslat garantáltan történhet az ember lelkében természetjárás közben. Egy olyan országban, mint Dánia, melynek fekvése miatt télen kevés a fény különösen fontos, hogy sok időt töltsenek az emberek a szabadban. Sokan tartanak fenn apró kertet is állami, vagy önkormányzati földön a városlakók közül, ezeket kolonihave-nek nevezik. 1884 óta szokás kerte

Most pedig következzen néhány szó az Univerzum legnagyobb misztériumáról, a szerelemről. A témáról nekem mindig egyik barátom jut eszembe, aki a múltkor nekem ajánlotta egyik előadását, amelyben olyan érzékletesen beszélt a témával kapcsolatosan felmerülő inspirációs forrásról, a szerelemről, hogy én teljesen meghatódtam. Nem akartam firtatni az ajánlást, mert nem vagyok én hülye. Azért dedikálta nekem, mert ő is boldogtalan, azért ajánlotta, mert tudta, hogy ő és én azért kötjük le magunkat a szellemi dimenziókban, mert kísérletünk arra, hogy megértsen és szeressen minket a választottunk, alaposan befuccsolt. Igy alkotunk mi közösséget egy olyan világban, ahol elemzünk és írunk olyan dolgokról, amelyekkel végképpen nem volt szerencsénk. Az viszont külön szerencse, hogy legalább mi ketten tökéletesen értjük egymást. Talán ezért nem fejeztem ki köszönetemet azért, hogy nekem ajánlotta a produkciót. Bár hálás voltam a figyelemért, de képtelen voltam egy köszönetnyílvánítással elismerni,

  Koppenhága dán viszonylatban nagyváros, de a dél-európai nagyvárosok nyüzsgő forgatagának nyoma sincs itt, nincs mañana ", " nincs fejetlenség, nincs lazaság, a mottó, hogy amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Az utóbbi évtizedekben a főváros lélekszáma megnőtt, új rendezvények, fesztiválok, mértéktartó, de roppant modern építmények emelték a város vonzerejét, melynek következtében igen magas színvonalon lehet Koppenhágában élni. Az utóbbi legalább 200 évben beszéd tárgyát képezte a főváros és Sjælland világias hangulata a vidékies Jylland félszigethez képest, az irónia szabadon szárnyal a főváros és Jylland között oda-vissza, néha-néha szatírákba torkolva. A legutóbbi gazdasági válságot elsősorban a dán vidék szenvedte meg, a fővárosi szórakozóhelyek viszont továbbra is tömve voltak szórakozni vágyó koppenhágaiakkal. Koppenhága látványosan megszépült a hetvenes, nyolcvanas évek óta: a régi, kis kocsmákat elegáns kávézókká alakították, ez viszont együtt járt az á

A történelemírást szükségszerűen befolyásolja az igény, hogy magunkat nemes eszmék képviselőiként lássuk viszont, hogy az események valahogyan beilleszhetővé legyenek a közösségünkről alkotott képünkbe. A dánok képét a világban elfoglalt helyükről az utóbbi 150 évben erősen befolyásolta az a megsemmisítő katonai vereség, amelyet a második schleswig-holsteini háborúban elszenvedtek. Az óriási területveszteséggel is járó katasztrófa a Dán Királyságot, amely a történelem folyamán Észak meghatározó tényezője volt romjaiban hagyta és a dán lélekre olyan hatást gyakorolt, amely meghatározta az ország további sorsát.  Dánia a térképen szinte légypiszokká zsugorodott méreteit tekintve, de érdekes módon ez a tragédia lett a modern, prosperáló Dánia megteremtésének kiindulópontja, amikor a katonai kudarc ellenére mindenki igyekezett az ország iránti elkötelezettségét hasznos építőtevékenységbe konvertálni. Dánia soha többet nem is vívott háborút az ország területén kívül, egészen 1990-i

A hajózás mestersége nem múlt el láthatatlanul a dánok történelméb ő l a viking id ő kkel, kés őbb is  jelent ő s szerepet töltött be az ország életében. A dán tengerészet a világ 53 nagy kiköt ő jében tart fenn  saját templomot ( Danske Sømands- og Udlandskirker ).  Koppenhágában a Parlementtel szemben álló Holmens Kirke a temgerészet hivatalos temloma. Dánia egyik legjelent ő sebb vállalata is egy tengeri szállító,  a  Maersk (  A.P. Møller-Mærsk A/S),  melynek fő tevékenysége a konténerhajóztatás, ebben a világon a legnagyobb. A dán konzorcium 130 országban  van jelen az  üzleti életben, száz országban tart fenn irodát. A cég központja Koppenhágában van, a  kiköt ő i épületet, melynek ablakai  jellegzetes kékes fényt  tükröznek,  minden koppenhágai jól ismeri. 2015-ben több, mint 88 ezren dolgoztak a válallatnál, melynek  2012-ben elhunyt igazgatója   nagyon ismert figura volt Dániában úgy is, mint közéleti személyiség. " Illik tudni "néhány dolgot róla, mert rengeteg mil

Tekintve, hogy egész Észak izolált vidék volt a történelem folyamán, a Skandináv országok, különösen Dánia, Svédország és Norvégia fejlődése hasonló vonásokat mutat. A magyar köznyelvben elterjedt, hogy Skandináviához számítják Finnországot is, de a dánok csak akkor kapcsolják Skandináviához Finnországot, ha az öt északi állam közösségéről, Északról (Norden), mint egységről beszélnek. Csak ilyen értelemben értik Észak alatt Dániát a Feröer-szigetekkel és Grönlanddal, Norvégiát, Svédországot, Izlandot és a nyelvileg és kulturálisan távolabb eső Finnországot is a hozzátartozó Åland-szigetekkel. Észak elég barátságtalan vidék, nem is különösebben termékeny, félreeső zuga a világnak, de azt tapasztaljuk, hogy itt bíznak meg leginkább az emberek egymásban. Az északi konfliktusok, háborúságok és békétlenségek nagy része is egymással vívott testvérháborúkban merült ki. A kontinens hatalmi központjaitól való távolság, valamint a földrajzi tagoltság, a viszonylag gyéren lakott vidékeken, am

II. Christian uralkodása alatt Dánia nagyhatalomnak számított (1513-23 ). A kalmari unió összefogta Dániát, Svédországot és Norvégiát egy országgá, egy király uralkodása alatt. A király felesége, Habsburg Erzsébet Németalföldön nőtt fel, a király szeretője Dyveke, és a tanácsadója, mor Sigbrit is onnan származtak. A király csodálta Németalföld fejlettségét és kertészeket, zöldségtermelő telepeseket hívott be az országba onnan, akiket a főváros mellett, Amager szigetén telepített le és szabadságjogokat adott nekik. Ezeknek a telepeseknek a segítségével egy modell értékű európai kolóniát akart a király kialakítani. Az amageri viselet nem nagyon különbözik a mai Hollandia területén fellelhető viseletektől, a telepeseket már abban az időben hollænderek-ként emlegették és sokak szerint tőlük származó szokás, a " macska kiverése a hordóból " a februári ünnepen, a Fastelavn-on, amely a reformációt megelőző időkben a 40 napos böjtöt vezette be. A Fastelavn szó németül "fastel