Matador

A Matador, a dán Szabó család

A Matador minden idõk leghíresebb dán TV-s sorozata, olyan, amelyet mindenki látott, mindenki ismer Dániában, így pár szót mindenképpen szólnom kell róla, annál is inkább, mert nem sok ilyen történetet hallhattunk mi gyermekkorunk szocialista Magyarországán 1989 elõtt. 

Legfeljebb az Onedin család címmel futó angol sorozatban követhettünk figyelemmel  hasonló történetet: egy tehetséges ember a nulláról indulva  felvirágoztatja  üzletét. Ami pedig a jelent illeti, a mostani kis magyar oligarchás világ sem igazán nem kedvez azoknak, akik szeretnék valamire vinni az üzleti életben a szabad verseny jegyében, - pláne ellenükben.

Dánia viszont sikeresen kikerülte a szocializmust, miután az oroszok is visszahúzódtak Bornholmról, amelyet 1945-ben 11 hónapig megszállva tartottak, így a Matador-féle történeteknek, amelyek arról szólnak, hogyan csinálja meg valaki a szerencséjét az üzleti életben egy kisvárosban, volt jövõjük.
A történet azzal indul, hogy a fõhõs, Mads Skjer, utazó ügynök és kereskedõ bõröndjével , kisfia társaságában megérkezik, majd ruházati boltot nyit 1929-ben egy képzeletbeli sjællandi kisvárosban Korsbæk-ben.  Annak ellenére sikerül itt kiütnie a konkurenciát a nyeregbõl, hogy a boltja nyitásához szükséges bankkölcsönt megtagadja tõle a helyi bank igazgatója, mert a bankos  barátja éppen ennek a bizonyos konkurens üzletnek a tulajdonosa. ( Legalább ennyi ismerõs a történetbõl nekünk magyaroknak, a helyi mutyi, errõl biztosan tudnánk újat mondani a dánoknak.... )

Mads Andersen-Skjer-nek végül mégis sikerül megnyitnia üzletét az álmos kisvárosban és  sikertörténetén keresztül hű képet kapunk a korabeli Dániáról, 1929-től kezdve egészen 1947-ig.

A történetben felvonulnak a kor ( 1929-1947 ) tipikus hõsei, a nagykereskedõ, a szolgálók, a kommunista, a kisiparos, a bankár, az ambíciózus nõ, aki saját üzletet akar.

 A történet írója Lise Nørgaard a saját életébõl is merített ihletet, hiszen édesapja üzletember volt, Lise a Roskilde bankról mintázta a filmbeli Korsbæk Bank-ot, újságírótanoncként pedig maga is megismerte annak idején a sjællandi kisvárosi problémákat.

A Matadort 1978-1981 között mutatták be. A 24 részes sorozat népszerûsége mit sem csökken az idõvel, még társasjáték, kvízjáték is készült belõle. Annyira népszerűvé vált, hogy sok színészre ez vissza is ütött,  késõbb képtelenek voltak megszabadulni attól, hogy a közönség ne azonosítsa õket lépten-nyomom a Matadorban játszott figurával.  

Néhány éve  jártam abban a fantasztikus villában, amelyet  a filmbeli Skjern-család megvásárol. Csodálatos kilátás nyílik innen a domb alján elterülõ tóra. Azért választották éppen ezt a villát a filmesek, mert annyira tágas, hogy befért az egész stáb kamerástul , színészestül. Az épület a Dronninggårds Allé-n található, Holte-n,Koppenhága egyik régi villanegyedében. 

A " nemzeti " TV-sorozat  olyan sokra vitte, hogy a világ legrégebbi szórakoztató parkjában a BAKKEN-en felépítették a filmbeli kisváros egyik utcájának mását is és éppen azon a napon adták át, amikor a sorozat írója, Lise Nørgaard 98 éves lett. A filmbeli Algade -n egész nap utcabállal ünnepeltek.