Néhány szó a " kulturvándorokról "

Ha valaki elmegy Kínába, Peruba, több európai országba, az szerintem legfeljebb még csak a kulturális kirándulás szint , úgyhogy számomra, aki az ELMÉLYÜLÉS híve vagyok, barokkos túlzás ilyen pár hónapos /éves tartózkodásról leírni, hogy" a legnagyobb nyitottságommal fogadtam be a kultúrát " ( ha ez csak egy tanulmányútnyi időt takar egy másik országban ) , mert a nyitottság felől nincs ugyan kétségem, de egy KIS IDő után még nem lehet arról beszélni, hogy valaki befogadta volna " a helyi kultúrát. "

Én Dánia előtt , ahol kenyerem javát megettem, 6 évet éltem egy másik országban és elvégeztem ott egy egyetemet is, úgyhogy pár dolgot azért tudok arról a másik országról is, de nem mernék olyan kijelentést tenni, hogy én ott " befogadtam a helyi kultúrát " és ez nálam a másik kultúra iránti tisztelet jele, hiszen sokkal gazdagabb annál egy-egy ország kultúrája, minthogy pár éve alatt tökéletes jártasságot szerezhessünk a TELJESSÉGET illetően. Ilyen szempontból én egyetlen dolgot tudatosítanék abban az emberben, aki külföldre készül: 

akkor induljon, amikor készen áll arra, hogy az EGÉSZ élete EGYETLEN másik országban is a TANULÁSRÓL szóljon.

Rengetegen írnak le mindenfélét pár hónapos , pár éves külföldi élményeik alapján a magyar médiában egyes országokról, elfelejtve azt, hogy ők a saját szubjektív élményeiket mesélik, amely igencsak behatárolt információk alapján csak egy elég szűk megvilágítása egy kultúrának. Ahhoz, hogy igazán megismerjünk egy másik kultúrát igen sok idő, igen sok tanulás és igen sok energia szükséges. Az önismeret is biztos szerepet játszik, de inkább abban, hogy milyen létet, milyen életet sikerül kialakítani az új környezetben, 

Az önismeret ilyen szempontból akkor is fontos lehet, ha csak Mártiaszentkettyentőről költözünk Bivalynagybakomba, hiszen ott is kell az új környezetünkhöz igazodni, csak jóval kisebb az ugrás, mint mondjuk Magyarországtól Dániáig.
Ilyen nagy ugrást magyar környezetből csak egyetlen egyet tudnék említeni: Sátoralhaújhelybol Debrecenbe költözni. Ez legalább akkora kultursokk, egyszer majd elmesélem nektek, hogy miért, most legyen annyi elég, hogy ne menjetek Debrecenbe, mert abba bárki belebolondulhat....