HA ESIK, HA FÚ´

A dán időjárással kapcsolatban lépten-nyomon olyan elvárásokat támasztanak a Dániába költöző emberek, amelyeknek a dán időjárás- természeténél fogva- képtelen eleget tenni. Aki pl. Magyarországról érkezik Dániába azt hihetné, hogy a nyár egy olyan évszak, amikor hét ágra süt a Nap. 

Azért a nyárral kezdem az írást, mert talán ezt sérelmezik a legjobban a Dániába költöző magyarok. A sérelmezés persze nem lep meg, hiszen szeretünk mi magyarok panaszkodni, miért éppen az időjárással lennénk kibékülve, mondjuk Észak-Európában.....A dán nyár pedig nagyon hamar megcáfolja a magyar ember nyárral kapcsolatos elvárásait és csalódottsága hamar frusztrációba csaphat át, pedig nincs min megsértődni, ez itt kérem az óceáni klíma, alapállásból esik és köd van, nem személyes a dolog.

Ennek ellenére mégis birizgálja az ember csőrét és még sok évvel Dániába költözése után is reménykedve várhatja a nyarat, hátha az idén tartósan 25 fokok felé emelkedik a hőmérséklet és láss csodát, néha-néha bizony megesik, hogy a szokásos esős júniusok után akár egyhuzamban két hétig is lehet a strandra járni. Az ilyen nyarak azután még legalább pár éven keresztül biztos beszédtémát jelentenek, " emlékszel, hogy 2014-ben micsoda nyarunk volt, ott hevertünk a Bellevue strandon, mint a fókák és nem csináltunk semmit két héten keresztül...., Istenem, de szép is volt", mondják még évekkel is az emlékezetes nyár után.

Amikor Dániába költöztem én is naívan álltam a kérdéshez, ahogy " kitört " a nyár és kicsit melegebb lett, jobbféle generálishoz illően kiadtam a fiaimnak a parancsot és hosszú tömött sorokban, tálcákkal , zaftos húsokkal és friss zöldségekkel felszerelkezve megindultunk a grillező-hely felé a kertben. Belekerült néhány körbe, amíg minden szükséges kelléket sikerült lecipelnünk a " tetthelyig ", de általában fél óra alatt sikerült a dolog.


Ez alatt az idő alatt azonban rettenetes merénylet készült ellenünk, mire minden a helyén volt a grillezés megkezdéséhez, egyszerre csak a semmiből olyan zivatar keveredett, hogy visítva menekültünk vissza a lakásba, mentve, amit tudtunk. Magunkra kaptuk az esőköpenyünket és mindent visszacipeltünk a konyhába. Éppen kész lettünk a munkaigényes művelettel, amikor észrevettük, hogy mire mindent felcipeltünk, már megint hét ágra sütött a Nap. Ekkor még nem voltunk idegesek, mindent gyorsan újra levittünk a kertbe. Még szinte kész sem lettünk az újabb körrel, mikor újabb zuháré kerekedett, úgyhogy már fordulhattunk is vissza......nem szaporítom a szót, a sütőben is lehet grillezni... Az örök dán optimizmus bizonyítékát látom abban, hogy sok kertben nem fedik le a grillező helyet, az afféle " hölgyeim és uraim, lehet, hogy két hónapot is kell rá várni, de lesz itt nyár " életérzés megtestesülésének.


Viszonylag új jelenségnek számít Dániában a felhőszakadás, amelyet dörgés és villámlás kísér. Ezt sokan a klímaváltozásokkal hozzák kapcsolatba. 2008 óta nem ismeretlen jelenség a viharos nyári zápor, korábban csak elvétve fordult elő. A főváros nagy erőfeszítéseket tesz a megváltozott időjárás okozta probléma kezelésére, ligetes teraszokat és ideiglenes víztárolóként funkcionáló helyeket alakítottak ki, és a koppenhágai tavak partjait is kiszélesítik, hogy az ilyenkor lezúdúló vizet el lehessen vezetni. Ezenfelül a város csatornázásába is beruháztak, mert a Koppenhágai csatornákat nem az itteni klímára egyébként nem jellemző felhőszakadásokra találták ki.

Ahogyan telnek a dániai évek az ember lassan már nem várja el a nyártól, hogy meleg legyen és strandolhasson, helyette a kellemes kirándulóidőt teszi meg a nyárral szemben alkotott elvárásának. A dánok szerint nem létezik rossz idő, csak rossz öltözet és nem árt, ha hallgatunk a helyiekre és mindjárt dániai tartózkodásunk elején beszerzünk valami igazán minőségi ruházatot az esős időjárás és a szél ellen, mert szél is van ilyen és olyan is....Magyarországon kevésszer akadunk össze olyan erős orkánszerű szelekkel, mint amilyenek Dániában fújhatnak.


2015 óta általában női nevekkel jelölik ezeket az orkánszerű viharokat, amelyek simán fákat csavarhatnak ki . A hidakat is lezárják, amikor a viharok, szokásukhoz híven az Atlanti óceán felől lecsapnak Dániára. Az időjárás olyan kiszámíthatatlan és vad lehet Dániában, hogy Jyllandon a Limfjord melletti területet, amely már a viking időkben is lakott volt egyetlen északa alatt átalakította. A Limfjordnak 1100 és 1825 között még csak egy kijárata volt, de 1825-ben egy viharos északán az Északi-tenger nyugatról betörve egy másik kijáratot is teremtett Jylland északi részéből ( Vendsyssel-Thy ) szigetet csinálva. A romantikus Szent Iván éji tűzrakás is általában bőséges esőbe fullad ebben az országban, biztosítva a boszorkányok megmenekülését.

A dán nyarat általában egy olyan ősz követi, amely már sokkal jobban megfelel az ősszel szemben támasztott " magyar elvárásoknak " , a fantasztikus színekbe borított erdőkben otthon érezhetjük magunkat és a koronát az őszi programjainkra az éves Hubertus-vadászvágta megszemlésével tehetjük fel Koppenhágában, a királyok vádászterületén a Bakkenben, minden év novemberének első vasárnapján. A fantasztikus erdei túrák után valahogy kibírjuk karácsonyig egyre jobban dideregve és konstatálva, hogy az északi szél képes egészen a csontonkig fújni és teljes didergésbe tud fordítani minket, ha nem voltunk olyan szemfülesek, hogy beszerezzük a helyiek által ilyenkor előszeretettel viselt gyapjú alsóneműt.

Ahogyan télbe fordul az ősz, a szitáló köd ellenére azt tapasztaljuk, hogy mégis van remény, egyrészt a küszöbön álló karácsony melengíti a szívünket, másrészt konstatáljuk, hogy minden ellenkező híresztelés dacára a dán tél nem kemény, hanem nagyjából megfelel a magyar télnek. Valami teljesen megfejthetetlen ok miatt az átlag dán azt gondolja, hogy Magyarországon télen olyan hideg van, mint Szibériában. Saját részéről az átlag magyar is ezt gondolja a dán télről, elfelejtve, hogy Dániát minden oldalról melegítik télen a tengerek, főképpen a Golf-áramlat.


Karácsony és újév után azonban már kezd sok lenni a szürkeség és a korai sötétség. Ezen a dánok sok -sok kis pislákoló mécses gyújtásával igyekszenek enyhíteni, ezek a mécsesek mindehol égnek, az otthonokban, a munkahelyeken, a kocsmákban, a kórházakban stb.stb., késő ősztől egészen kora tavaszig.

Alig várjuk a tavaszt, de a napok csak lassan vánszorognak előre. Ebben az időszakban újabb reményt jelent, ha részt veszünk mondjuk a Roskilde Dom-ban a Kyndelmisse-n, amelyet magyarul Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepének neveznek, már csak azért is, mert általában modern gospel koncerttel ünneplik meg a napot, amelyet más néven "Kjørmes Knud" -ként is emlegetnek. ( Február 2. )

Az ünnepet ősi időktől kezdve számon tartják. Szűz Mária megtisztulásának ünnepe ez, negyven nappal Jézus születése után ezen a napon mutatta be Mária a jeruzsálemi templomban a gyermekét. Ezen a napon szentelik meg a gyertyákat a templomban, amiket az év során használnak majd, ez a fény ünnepe. Vallási értelemben a fényt persze Jézust jelenti, akit a szentelt gyertya jelképez. Ez a nap jelzi, hogy a tél felét már magunk mögött hagytuk.


Több népi hiedelem is kötődik Dániában hozzá. Azt beszélik, ha süt a Nap ilyenkor, akkor havazás várható, de ha szürkeség uralkodik, akkor nincs már messze a tavasz. Hasonló ehhez a magyar népi hiedelem is, amely szerint, ha ezen a napon a medve kijőve a barlangjából meglátja az árnyékát, akkor visszatérve barlangjába folyatja téli álmát, mert hideg, télies idő várható, ha viszont nem látja meg az árnyékát, vagyis nem süt a Nap, akkor kint is marad, mert tudja, hogy nemsokára melegebbre fordul az idő. Dániában azt is mondják, ha fekete a kyndelmisse napja, vagyis nincs hó, akkor hideg lesz a Húsvét.

1770-ben egy reform eltörölte több más ünneppel együtt ezt az ünnepet is Dániában, vagyis a Dán Népegyház (Den danske Folkekirke), amit bizonyos értelemben máig is államvallásnak tekintünk több, mint 200 éven keresztül nem ünnepelte meg ezt a napot. Manapság viszont egyre több templomban kezdik el újra megünnepelni úgynevezett " fényistentisztelet" megtartásával, ahol megkeresztelik, vagy bemutatják a konfirmációra készülő fiatalokat. Nem csodálkozik ezen az ember, mert ismerve a sötét dán teleket és a fénykultuszt, amely kis mécsesek formájában szinte minden dán otthon sajátja azt kell mondanom, hogy az ünnepet eltörlő, egyébként általam nagyra tartott Struensee nem volt eszénél, amikor eltörölte. ( Igaz, hogy nem emiatt végezték ki, hanem a többi reformja okozta a vesztét, amellyel az uralkodó osztály érdekeibe vágott. )


Egy statisztika szerint a dánok 71 százaléka teljesen rendjén valónak tartja azt, hogy minden egyes ember saját maga formálja, alakítsa ki a hitét úgy, hogy a különböző vallásokból a legjobbat ötvözze. Csak 7 százalékuk hiszi, hogy egyetlen igaz vallás létezik és mindössze 5 százalékuk jár templomba hetente legalább egyszer.

Bár a dánok mindössze 28 százaléka vallja, hogy Isten egyáltalán létezik, ennek ellenére a dánok 84,4% -a tagja a Dán Népegyháznak, ami azt jelenti, hogy a dánok több, mint kétharmada saját elhatározásából úgy dönt, hogy fizeti az egyházi adót, ami az adóköteles jövelemének 0,88 % -át teszi ki, ezzel járulva hozzá ahhoz, hogy a Dán Népegyház fenntarthatja a templomait. Ezek alapján elmondhatjuk azt, hogy a Dán Népegyház puszta léte is egy íratlan társadalmi megegyezés eredménye. Az írott és íratlan társadalmi megegyezések pedig az alapját képezik ennek a sikeres országnak.

Dániában a tavasz vált a kedvenc évszakommá, akármilyen nehezen is érkezik el. A rügyfakadás kb. egy hónappal az otthoni után következik be, de a dán tavasz színpompája, amelyet a csodás koppenhágai parkok láthatóvá tesznek számunkra óriási élmény, a Király Kertje és a Frederiskberg Park krókuszai, nárciszai és liliomjai felejthetetlenné teszik számunkra ezt az évszakot, arról nem is beszélve, hogy ilyenkor újra megpendíthetjük kedvenc témánkat és tippelhetünk arra, hogy lesz-e az idén olyan meleg nyár, ahogyan azt tőlünk délebbre ismerik. Az időjárás amúgy is az egyik olyan téma, amely Dániában egy átlagos beszélgetésben egészen sok időt ölel fel, de a dán időjárást ismerve ezen nem is csodálkozhatunk.