A mindennapok: élet Koppenhágában

 

Koppenhága dán viszonylatban nagyváros, de a dél-európai nagyvárosok nyüzsgő forgatagának nyoma sincs itt, nincs mañana ", " nincs fejetlenség, nincs lazaság, a mottó, hogy amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Az utóbbi évtizedekben a főváros lélekszáma megnőtt, új rendezvények, fesztiválok, mértéktartó, de roppant modern építmények emelték a város vonzerejét, melynek következtében igen magas színvonalon lehet Koppenhágában élni. Az utóbbi legalább 200 évben beszéd tárgyát képezte a főváros és Sjælland világias hangulata a vidékies Jylland félszigethez képest, az irónia szabadon szárnyal a főváros és Jylland között oda-vissza, néha-néha szatírákba torkolva. A legutóbbi gazdasági válságot elsősorban a dán vidék szenvedte meg, a fővárosi szórakozóhelyek viszont továbbra is tömve voltak szórakozni vágyó koppenhágaiakkal.

Koppenhága látványosan megszépült a hetvenes, nyolcvanas évek óta: a régi, kis kocsmákat elegáns kávézókká alakították, ez viszont együtt járt az árszínvonal jelentős emelkedésével. Magyar szemmel nézve Koppenhága nagyon drága hely, hiszen a magyar bérek jóval a dán fizetések alatt járnak, Koppenhága pedig még dán vidéki szemmel sem olcsó város. Szerencsére rengeteg ingyenes program és olcsó rendezvény is várja a fővárosiakat: kultúrházak és fesztiválok, virágos parkok és templomi koncertek teszik élménnyé a koppenhágai életet.

Az utóbbi években elég kevés szociális bérlakás épült, amelyekhez csak a lakástársaságoknál több éves várakozás után lehet hozzájutni, az albérletek ezért drágák. Ha vásárolni akarunk, akkor stabil, állandó munka mellett a bankhoz tudunk fordulni kölcsönért lakásvásárlási szándékunkkal, hogy vagy saját, vagy szövetkezeti lakáshoz jussunk, havi törlesztés fejében. Az " ejerlejlighed " megfelel a magyar öröklakásnak, ha kifizetjük a vételárat, akkor saját tulajdonunkat képezi. Az " andelsbolig " szövetkezeti lakást jelent, amely annak a lakás-szövetkezetnek a tulajdonában marad mindig, amelyik felépítteti, te nem a lakást veszed meg tulajdonképpen, hanem a szövetkezetbe lépsz be, amikor befizetsz ide, és a befizetés fejében használod a közös tulajdonból a befizetéssel arányos részt, vagyis a lakásodat addig, amíg csak el nem adod a szövetkezeti tulajdonrészedet. Az andelsbolig vásárlásánál alaposan meg kell nézni, hogy milyen magasak a költségek, mert az új építésűekre viszonylag alacsony összeget kell letenni a belépésnél, de mivel még nincs kifizetve a hitelező (bank) felé az építtetés költsége stb. nagyon magas lehet a havi befizetés még akkor is, ha a rezsi nem sok. Ha viszont túl régi szövetkezetbe lép be az ember, akkor a költségek alacsonyok ugyan, (az ingatlant már teljesen kifizette a szövetkezet), de gyorsan felmehet a havi költség, ha a háznak- mivel régi- egyszer csak ki kell cserélni az egész tetőzetét. Mindenképpen ajánlatos szakemberrel beszélni a vásárlásról mielőtt bármit is megvesz az ember.

Ha valaki az albérlet mellett dönt, akkor készüljön fel arra, hogy akár hónapokig is kereshet, míg talál alkalmas szállást. Ragaszkodjatok ahhoz, hogy a bérleti szerződés mellett a beköltözéseteknél készüljön egy beköltözési jegyzék, egy ún. indflytningsrapport, amelyben a bérlemény esetleges hibái szerepeljenek (ha helyenként lepergett a festék, karcos a parketta, törött a beépített szekrény polca és hasonlók). Ez a garanciátok arra, hogy kiköltözésnél nem vonhat le az előre befizetett kauciótokból (depositumotokból ) a lakás/ szoba kiadója olyan hibák kijavításra, amely már a beköltözésetek idején is jelen voltak. 2015 óta kötelezi a törvény a kiadókat ennek a jegyzetnek az elkészítésére, de sok magánszemély nem js tud róla és enélkül ad ki lakást /szobát. Nagyon kellemetlen helyzeteknek lehet elejét venni megfelelő szerződés és beköltözési jegyzék birtokában. Ahogyan távolodtok a fővárostól úgy esnek a bérleti árak, Koppenhágától 40 km-re már akár emberbarátinak is lehet az árszínvonalat nevezni. Ha viszont innen kell bejárnod a belvárosba, akkor nehézkesebb lehet a közlekedés, az autótartás pedig megint nem tartozik az olcsó szórakozás kategóriájába Dániában. Az ember soha nem jár jól….

A fővárosi közlekedés elég drága ugyan, de kényelmes. A várost zónákra osztották, ennek megfelelően vásárolhatjuk meg a jegyünket a fő közlekedési eszköznek számító S-tog-ra, a városi vonatra, amely a elővárosok és a városközpont között bonyolítják le a forgalmat. A turisták vásárolhatnak kedvezményes múzeumbelépőkkel és egyéb kedvezménnyel egybekötött Copenhagen Cardot, de városi biciklik és biciklikölcsönzők is akadnak bőven, amelyekkel városnézésre indulhatunk. A Dán Építészet Központ(Dansk Arkitektur Center ) is tervezett kerékpáros utakat, melyeket hivatásos túravezetők irányítanak, de akár egyedül is el lehet indulni ezekre az utakra saját biciklivel. Ha viszont Koppenhágában szeretnénk élni, akkor mindenképpen vásároljunk magunknak egy kivénhedt biciklit, a legjobb egy kicsit rozsdás modellt választani, mert azt biztosan nem lopják el. Míg vidéken akadnak helyek, ahol nem szükséges lelakatolni a bicajt, Koppenhágában soha ne feledkezzünk el erről. A vadiúj bringánkat pedig zárt tárolóban tartsuk.

Az autós közlekedés sok veszélyt rejt magában a magyar autósok számára, mert nem szoktak hozzá az élénk bicikliforgalomhoz. Szerencsére majdnem mindenhol bicikliutakon folyik a biciklis forgalom, de kanyarodásnál az autósoknak különösen figyelmesnek kell lenniük. Egyébként sem árt udvariasan közlekedni, a koppenhágai gyalogjárókon tapasztaltak alapján nyugodtan állíthatom, hogy nem divat a pesti módi, mely űzött vaddá változtatja a gyalogost a zebrán.

Ha Dániában telepszünk le, akkor magyar rendszámú autónkat regisztrálnunk kell az adóhivatal oldalán. A regisztrációs adó meglehetősen magas. Ez az oka, hogy a dán autópark elég öreg: az autók átlagéletkora 9 év. Az úthálózat fantasztikus, az autópályák jelenleg még ingyenesek, ámbár tervezik, hogy a külföldi autóknak a jövőben díjat vezetnek be a használatért. A két nagy hídon a Svédországot- Dániával összekötő Øresund-hídon, és a Sjælland szigetét. Fyn -szigetével összekötő Storebæltsbroen-en is fizetni kell az átkelésért.

A bevásárlás kényelmes, az emberek türelmesen állnak sorba, ha úgy adódik az árukínálat bőséges, a diszkont-élelmiszer láncok és a nagy áruházak mellett érdekes színfoltjai a fővárosnak a világ szinte minden országából árukat kínáló kiskereskedések, amelyek lehetővé teszik, hogy helyenként magyar élelmiszerekhez is hozzájuthassunk.

 

A koppenhágai ember egyébként sem a legreménytelenebb fajta. A fővárosiak általában segítőkészek ismeretlenekkel szemben az utcán, sőt ismeretlenül is elbeszélgetnek pár percig egymással nyilvános helyeken, és mostanában divatba jöttek a közös étkezések is, vagyis előszeretettel vesznek részt hagyományos, hosszúasztalalos étkezéseken pl. a kultúrházakban, ahol alkalom nyílik a beszélgetésre és az ismerkedésre. 

Régebben a közös étkezés elsősorban a kisebb közösségekben dívott, a templomokban, vagy különféle társadalmi szervezetekben, de mostanában már nyitottabb formában is űzik a koppenhágaiak, kiknek egyik jellemvonása, hogy nem nagyon szokták magukat túl ünnepélyesen venni

Mindent összevetve azt gondolom, hogy fővárosi élet jóval kényelmesebb a vidéki életnél és jóval több munka és karrierlehetőséget is kínál, mint a dán vidék.