Februári ünnep Dániában : a FASTELAVN története

II. Christian uralkodása alatt Dánia nagyhatalomnak számított (1513-23 ). A kalmari unió összefogta Dániát, Svédországot és Norvégiát egy országgá, egy király uralkodása alatt. A király felesége, Habsburg Erzsébet Németalföldön nőtt fel, a király szeretője Dyveke, és a tanácsadója, mor Sigbrit is onnan származtak. A király csodálta Németalföld fejlettségét és kertészeket, zöldségtermelő telepeseket hívott be az országba onnan, akiket a főváros mellett, Amager szigetén telepített le és szabadságjogokat adott nekik. Ezeknek a telepeseknek a segítségével egy modell értékű európai kolóniát akart a király kialakítani. Az amageri viselet nem nagyon különbözik a mai Hollandia területén fellelhető viseletektől, a telepeseket már abban az időben hollænderek-ként emlegették és sokak szerint tőlük származó szokás, a " macska kiverése a hordóból " a februári ünnepen, a Fastelavn-on, amely a reformációt megelőző időkben a 40 napos böjtöt vezette be.
A Fastelavn szó németül "fastelabend", "böjti-estét", azaz a böjt előtti estét jelentette. Dél-Európában a hasonló ünnepet karneválnak nevezik. Van egy olyan magyarázat is, amely szerint lehet, hogy a karnevál szó jelentése a " carne vale"-ból származik, amely nem mást jelent, mint " Viszlát hús ".
Az amageri-ek lovas karneváli felvonulására sokszor kíváncsi volt a királyi Udvar, több leírás is maradt arról, hogy részt vettek az ünnepségen.

A Fastelavn kellékei

A karneváli " virgács ", a Fastelavnsris tulajdonképpen összekötözött ágakból áll, ezt az 1700-as évektől ismerik. A komoly oldala az volt, hogy még a reformáció után is kaphattak vele a gyerekek verést Nagypénteken olyan céllal, hogy emlékezzenek Jézus szenvedéseire. A komolytalan oldala pedig az, hogy ha a duzzadó rügyes ágakkal megcsapkodtak valakit, akkor a babona szerint termékennyé varázsolták. Az 1800-as évektől már fel is díszítették az ágakat pl. papírvirágokkal, macska-, vagy gólyafigurákkal.

Fastelavn idején a fiatalok felvonultak, a felvonulásnak három jellegzetes alakja volt, aminek beöltöztek a legények: a csavargó, a banya és a pojáca. Körbejárták a tanyákat és mókáztak, vagy megforgatták a cselédlányokat.
Különböző játékos versenyeket rendeztek külön a lányoknak és a fiúknak. Ezek ellen a játékok ellen többször is kikeltek a lelkészek, mert Uram bocsá´ még az is előfordult, hogy zsákfutóversenyen, meztelenül zsákba bújt hajadonok kipirult arccal versenyeztek a fiúkkal.

Eredetileg, nagyon régen a macska kiverése a hordóból valódi macskával történt. Ennek az a babonás néphit volt az alapja, amely a macskát a Gonosszal azonosította, amelyet ki kellett verni, el kellett űzni a városból. Addig ütötték a fára felkötözött hordót, amíg az alja kiesett és akkor végre szegény macsek, illa berek elinalhatott. Brrrrr! Tiszta szerencse, hogy manapság már édesség van a hordóban és nem egy rémült macsek. A jelmezekbe öltözött gyerekek sorba állnak és mindenki egyet üthet a hordóra. Akinél " szakad " a hordó és kiömlik az édesség, az lesz a cicakirály ( kattekonge ) és papírból készült aranykorona kerül a fejére. Nincsenek egyértelmű szabályok arra, hogy kiből lesz viszont a cicakirálynő. Van, ahol a sorban következőből, és van, ahol a cicakirály választja.
Végül pedig a hasunkról se feledkezzünk meg: a Fastelavnhoz hozzátartozik a fánkszerű sütemény a fastelavnsboller elfogyasztása is, melynek receptjét itt közlöm.

Dán FARSANGI FÁNK
(Fastelavnsboller )

Tészta
1 dl tej
125 g puha vaj
1 tojás
4 ek. cukor
375 g liszt (kb. 6¼ dl)

Krém:
1 tojás ( kb.½ dl)
2 ek.cukor
2 dl tej
1½ ek. liszt
½ vaníliarúd ( magvak)

Glazúr
100 g porcukor (ca. 2 dl)
1 ek. sötét rum -vagy víz

Tészta:
Langyosítsuk meg a tejet és futtassuk fel benne az élesztőt, majd állítsuk össze a tésztát a hozzávalókból ( csak egy kis lisztet hagyjunk meg későbbre ). Egy órán át kelesszük langyos helyen.

Krém:

A hozzávalókat  keverőgéppel alaposan összedolgozzuk egy vastag aljú edényben, majd erős tűzon felfőzzük, állandó kevergetés közben. Kb. 5 percen át forraljuk.Ezután levesszük a tuzrol és kihűtjük, közben néha megkavarjuk.

A tésztát egy kilisztezett asztalon jól gyúrjuk át ( szükség esetén a maradék lisztet hozzáadjuk) , majd négyszögletesre nyújtjuk(kb. 40 x 40 cm). 3 vágással 16 négyszöget alakítunk ki (ca. 10 x 10 cm) és mindegyiket megtöltjük 1 ek. krémmel, majd "becsomagoljuk", az érintkezési pontokat jól lezárva, nehogy kifollyon a krém A csomagocskákból zsemléket formálunk és sütőpapírra helyezzük a tepsiben az érintkezési pontokkal alul. Hagyjuk állni háromnegyedórán keresztül, majd hagyományos sütőben 10 perc alatt 225°-on süssük készre.

Glazúr:
A porcukrot a rummal, összekeverjük és a fánkokon elosztjuk