Kirándulás Svédországba
Tartalmas, egynapos autós túrára indulhatunk a Dániát Svédországgal összekötő hídon, az Øresundsbroen-en keresztül Koppenhágából Svédországba a Koppenhága- Malmø-Ystad- Ales stenar - Glimmingehus útvonalon.
Európa egyik legjelentősebb hídját sokan a levegőből pillantják meg először. A koppenhágai repülőtér éppen a tengerszoros mellett helyezkedik el és jó időben már Dániába érkeztünkkor megcsodálhatjuk a hidat, amely impozáns látványt nyújt. Dán részen egy felvezető alagutat hoztak létre, amely egy mesterséges szigeten végződik és az út innen felvezet magára a hídra, amely már olyan népszerű lett, hogy egyre több turista szinte kizárólag ezt megtekinteni utazik el errefelé. Sőt mi több, gyakran megtörténik, hogy az átkelés közben - a felügyelők bosszúságára - a leállósávban szelfizgetnek. Mindennek tetejében már olyan is előfordult, hogy valaki- élete kockáztatásával- lefeküdt magára az úttestre, a híres bűnügyi televíziósorozat, A híd, első szezonjának egyik kulcsjelenetét utánozandó. A film ugyanis ebben a régióban játszódik és a történet a hídról indul.
A dán főváros Sjælland szigetén fekszik és a sziget másik oldalán sem kevésbé impozáns híd köti össze Fyn -szigetén keresztül az ország többi részével. Ezt a másik hidat Storebælts-hídnak nevezik és egy 17 km hosszú forgalmi egység része. Ha közúton érkezünk Sjælland felől, akkor először a függőhídon haladunk át, ( amit keleti-hídnak, vagy magas-hídnak is nevezik ), ez Sjælland-ot, (Korsør), az apró Sprogø szigetével köti össze . Ez a világ harmadik- és egyben Európa leghosszabb függőhídja és a 2009-es kiadású ezer koronáson is találkozhatunk a képével. A kábeleket tartó oszlopok 254 m magasak. Az út a legmagasabb pontján, a hajóforgalom miatt, 70 méterrel fut a tengerszint felett.
A híd használatáért fizetni kell, 2029-ig mindenképpen, mert addigra térülnek majd meg a költségek.
A függőhíd után következik egy 2.5 km-es hosszabbító szakasz Sprogø-ig, és végül a 6611 méteres nyugati híd, amely az aprócska szigetet összeköti Fyn-nel. A 8 km-es alagút, amely a nyugati híd alatt fut, a vasút számára van fenntartva. A Svédországba vezető Øresund-hídon is közlekednek vonatok és az átkelésért is fizetni kell, mint a Storebælts-hídon.
A két nagy sjællandi híd mellett, Dánia még két nagy hidat szeretne építeni a jövőben Németország felé, egyet a közúti közlekedés és egy másikat a vasút számára. A tervek szerint ezek a hidak már 2025-ben készen állhatnak, ha minden a tervek szerint halad.
Koppenhágából átkelve az Øresund hídon Skåne-ben találjuk magunkat.
A dán főváros Sjælland szigetén fekszik és a sziget másik oldalán sem kevésbé impozáns híd köti össze Fyn -szigetén keresztül az ország többi részével. Ezt a másik hidat Storebælts-hídnak nevezik és egy 17 km hosszú forgalmi egység része. Ha közúton érkezünk Sjælland felől, akkor először a függőhídon haladunk át, ( amit keleti-hídnak, vagy magas-hídnak is nevezik ), ez Sjælland-ot, (Korsør), az apró Sprogø szigetével köti össze . Ez a világ harmadik- és egyben Európa leghosszabb függőhídja és a 2009-es kiadású ezer koronáson is találkozhatunk a képével. A kábeleket tartó oszlopok 254 m magasak. Az út a legmagasabb pontján, a hajóforgalom miatt, 70 méterrel fut a tengerszint felett.
A híd használatáért fizetni kell, 2029-ig mindenképpen, mert addigra térülnek majd meg a költségek.
A függőhíd után következik egy 2.5 km-es hosszabbító szakasz Sprogø-ig, és végül a 6611 méteres nyugati híd, amely az aprócska szigetet összeköti Fyn-nel. A 8 km-es alagút, amely a nyugati híd alatt fut, a vasút számára van fenntartva. A Svédországba vezető Øresund-hídon is közlekednek vonatok és az átkelésért is fizetni kell, mint a Storebælts-hídon.
A két nagy sjællandi híd mellett, Dánia még két nagy hidat szeretne építeni a jövőben Németország felé, egyet a közúti közlekedés és egy másikat a vasút számára. A tervek szerint ezek a hidak már 2025-ben készen állhatnak, ha minden a tervek szerint halad.
Koppenhágából átkelve az Øresund hídon Skåne-ben találjuk magunkat.
Skåne hasonlít Dániára, még a zászlajában is, amely piros alapon egy sárga kereszt. Ez nem véletlen, hiszen 1658-ig végig Dániához tartozott ez a terület a történelem folyamán és ez tisztán látszik az építészeten is, a dimbes-dombos, szeles vidéken megbúvó templomokon, a történelmi emlékeken. Skåne-t fejlett mezőgazdasága miatt akár Svédország éléskamrájának is nevezhetünk.
Közel a hídhoz található Svédország harmadik legnagyobb városa, Malmø, mindössze 43 km-re Koppenhágától,ahova természetesen vonattal is kirándulhatunk Koppenhágából. Itt sétálhatunk egyet a történelmi városközpontban, majd folytathatjuk utunkat a E65 -ös Malmø- Ystad úton. Hamarosan elérjük a Skurup nevű települést, melynek szimbóluma a Selma Lagerlöf világhírű könyvéből, a Nils Holgersen csodálatos utazásából (1906 ) ismert lúd, hátán az apró gyermekkel. A regény főhőse ugyanis a könyv szerint egy Skuruptól délre eső tanyáról indul útnak a vadlúd hátán. Tábla mutatja az utat egy kastély felé ( Svaneholms Slot ). A kastélyt 1530-ban építették, amikor még senki sem sejthette, hogy ez a vidék egyszer majd Svédországhoz fog tartozni. Az épület eredetileg védelmi célokat szolgált. A négyemeletes kastély tartalmas kis múzeummal rendelkezik, textil-, népviseleti-, játék-, fegyver- stb. gyűjteményét érdemes megtekintheti, és itt is sétálhatunk egyet a kis tó partján, a kastélyépület mellett, ha marad időnk a visszafelé vezető úton.
Innen folytathatjuk utunkat Ystad városa felé. Ystadtól tíz km-re, a Malmøből Ystadra vivő főúthoz nagyon közel található egy másik kastély is " a dán időkből ", Marsvinsholm reneszánsz kastélya. A kastély maga magánterület, nincs nyitva a nyilvánosság előtt, csak kívülről lehet megcsodálni, de a kastélyparkot meglátogathatjuk. Egy egyesület modern szoborparkot alakított ki itt, a szabadtéri színpadon pedig előadásokat is rendeznek nyáron. Ha marad a túra végén egy kis időnk, akkor egy sétát megérnek a szobrok.
Végre elérjük a bájos kisvárost, Ystadot, ahonnan áthajózhatunk a Dániához tartozó Bornholm szigetére. A kikötőből indulnak a kompok a szigetre, amely Svédországba ékelődve megmaradt dánnak. A legrövidebb út Koppenhágából Bornholmra Ystadon keresztül vezet, intercity-vonat és busz is összeköti a két várost.
Bornholm különleges természeti adottságairól, a fehér strandjairól, idilli házacskáiról és persze óriási, zordon, középkori várának festői romjairól ( Hammershus ) ismert. Észak-Európa legnagyobb középkori vára , Hammershus még romjaiban is csodálatos lávány. A II. világháború végén az oroszok elfoglalták a szigetet és egy éven keresztül megszállva tartották, a dánok joggal érezhették veszélyben magukat, ám szerencsére mégsem kerültek szovjet befolyás alatt álló zónába.
Ritkán tetszik meg annyira nekem egy kisváros, mint amennyire Ystadot megkedveltem. Ennek részben az az oka, hogy eleve szeretem a kisvárosokat, 18.350 lakójával Ystad pedig pont ilyen, ugyanakkor kicsinysége ellenére annyira stílusos és látványos hely, hogy az ember azonnal beleszeret és ez a szerelem a második látásra sem múlik el.
Mindig vonzódtam a gót formákhoz és ez a város aztán ontja magából a dinamikusan csúcsra törő formákat, nem véletlen kapcsolták be a várost a " téglagótika európai útjába ", amely egy olyan turistaútvonal, amely a gótika legszebb emlékeit fűzi össze a Balti- tenger mellett. Ystadban van egy lehelletnyi angol kisvárosi atmoszféra is.
Legalább 300 olyan középkori ház van a városban, amely igényt tarthat a figyelemre, nem is beszélve a regeteg rózsáról és egyéb virágról, amelyek elborítják ezeket a házakat és belső udvarokat nyáron, amikor sok látogató nyüzsög itt. Az 1100-as évekből származó Mária-templom és a ferences kolostor is igényt tarthat az érdeklődésünkre, a főtéren pedig rengeteg hangulatos kávézó van, ahol felfrissülhetünk. A város sokat szenvedett a dán-svéd háborúk alatt (1657-1660), a svédek sokszor és alaposan kirabolták. ahogyan Dánia többi részét is. A háborús idők végeztével a település Skåne többi részével együtt svéd kézre került.
Legalább 300 olyan középkori ház van a városban, amely igényt tarthat a figyelemre, nem is beszélve a regeteg rózsáról és egyéb virágról, amelyek elborítják ezeket a házakat és belső udvarokat nyáron, amikor sok látogató nyüzsög itt. Az 1100-as évekből származó Mária-templom és a ferences kolostor is igényt tarthat az érdeklődésünkre, a főtéren pedig rengeteg hangulatos kávézó van, ahol felfrissülhetünk. A város sokat szenvedett a dán-svéd háborúk alatt (1657-1660), a svédek sokszor és alaposan kirabolták. ahogyan Dánia többi részét is. A háborús idők végeztével a település Skåne többi részével együtt svéd kézre került.
Ystadtól már nincs messze egyik úticélunk, az Ales stenar nevű kirándulóhely, amely 18 km-re található innen, egy kis halásztelepülés, Kåseberga mellett. Egy 600 méter hosszú gyalogösvény vezet a magaslatra, ahol a Stonehenge-re emlékeztető kövek állnak. A magaslatról remek kilátás nyílik a tengerre és tiszta időben Bonholmra is.
A misztikus hely körül parázs vita dúl. Egyesek szerint az 59 kőből álló formáció a bronzkorban napóraként és naptárként funkcionált ( erre az oszlopok állásából következtetnek ), mások ezt kétségbe vonják és csak a hajóformát látják benne.
A kövek kétségtelenül egy 67 méter hosszú hajót formálnak, a két végén a legnagyobb oszlopokkal. A hajó legnagyobb szélessége 19 méter. Abban sem tudnak megegyezni a tudósok, hogy pontosan mikor is hozták létre a formációt, a késő bronzkorban (i. e. 1000 - 500 ), vagy a skandináv vaskor kezdetén ( i.e. 500 - 1.000 között ). A kérdések megválaszolását nem könnyíti meg az sem, hogy teljesen meglepő módon a környék elég szegény régészeti leletekben, mindössze néhany temetkezésre utaló lelet és cserép került elő a föld alól.
Tény, hogy a hajó eleje pontosan a naplemente irányába mutat az év leghosszabb napján júniusban, míg a hajó vége a napfelkeltét mutatja decemberben az év legrövidebb napján. A viking naptár ezt tekintette az év kezdetének, ők az évet 360 napra és 12 hónapra osztották, amelyek mind 30 naposak voltak. A hajó belsejéből nézve az oszlopok is a napfelkeltét és napnyugtát mutatják 30 napos periódusra osztva. Korábban, a bronzkorban kicsit másképpen gondolkozhattak. Ha Ales stenar elrendezéséből indulunk ki, akkor úgy néz ki, hogy 360 napot 11, egyenként 30 napos hónapra oszthattak és ezen felül volt még egy 35 napos hónap is.
Nyáron néha lehet a helyszínen találkozni Bob G Lind szabadgondolkodóval, aki pontosan elmagyarázza a látogatóknak a napóra/ naptár elméletet, hozzátéve a saját megfigyeléseit is.
Skandináviában több Ales Stena-hoz hasonló hely is van, Dániában pl. Lejre közelében, amely a viking időkben hasonló kultikus hely lehetett, de a lejrei " kőhajó " meg sem közelíti nagyságban Ales Stenar-t.
Ales stenar mellett akad még pár látnivaló a környéken, amelyet érdemes megnéznünk, ha rászánjuk magunkat egy egynapos túrára, hogy átmenjünk a hídon Koppenhágából Svédországba és közelebbről megismerjük a legszelesebb svéd megyét, Skåne-t.
Nem messze Ales stenar-tól láthatjuk azt a középkor végén épített lovagvárat Glimmingehus-t, amely eltekintve attól, hogy eredetét tekintve tejesen dán, a svéd kulturális örökség része. Tekintve, hogy a svéd-dán háborúkra már jótékony fátylat borított az idő, ezzel már senki sem foglalkozik. Magyaroknak különösen érdekes hely ez, hiszen a török pusztítás miatt nagyon kevés hasonló maradt fenn épen Magyarországon.
A kövek kétségtelenül egy 67 méter hosszú hajót formálnak, a két végén a legnagyobb oszlopokkal. A hajó legnagyobb szélessége 19 méter. Abban sem tudnak megegyezni a tudósok, hogy pontosan mikor is hozták létre a formációt, a késő bronzkorban (i. e. 1000 - 500 ), vagy a skandináv vaskor kezdetén ( i.e. 500 - 1.000 között ). A kérdések megválaszolását nem könnyíti meg az sem, hogy teljesen meglepő módon a környék elég szegény régészeti leletekben, mindössze néhany temetkezésre utaló lelet és cserép került elő a föld alól.
Tény, hogy a hajó eleje pontosan a naplemente irányába mutat az év leghosszabb napján júniusban, míg a hajó vége a napfelkeltét mutatja decemberben az év legrövidebb napján. A viking naptár ezt tekintette az év kezdetének, ők az évet 360 napra és 12 hónapra osztották, amelyek mind 30 naposak voltak. A hajó belsejéből nézve az oszlopok is a napfelkeltét és napnyugtát mutatják 30 napos periódusra osztva. Korábban, a bronzkorban kicsit másképpen gondolkozhattak. Ha Ales stenar elrendezéséből indulunk ki, akkor úgy néz ki, hogy 360 napot 11, egyenként 30 napos hónapra oszthattak és ezen felül volt még egy 35 napos hónap is.
Nyáron néha lehet a helyszínen találkozni Bob G Lind szabadgondolkodóval, aki pontosan elmagyarázza a látogatóknak a napóra/ naptár elméletet, hozzátéve a saját megfigyeléseit is.
Skandináviában több Ales Stena-hoz hasonló hely is van, Dániában pl. Lejre közelében, amely a viking időkben hasonló kultikus hely lehetett, de a lejrei " kőhajó " meg sem közelíti nagyságban Ales Stenar-t.
Ales stenar mellett akad még pár látnivaló a környéken, amelyet érdemes megnéznünk, ha rászánjuk magunkat egy egynapos túrára, hogy átmenjünk a hídon Koppenhágából Svédországba és közelebbről megismerjük a legszelesebb svéd megyét, Skåne-t.
Nem messze Ales stenar-tól láthatjuk azt a középkor végén épített lovagvárat Glimmingehus-t, amely eltekintve attól, hogy eredetét tekintve tejesen dán, a svéd kulturális örökség része. Tekintve, hogy a svéd-dán háborúkra már jótékony fátylat borított az idő, ezzel már senki sem foglalkozik. Magyaroknak különösen érdekes hely ez, hiszen a török pusztítás miatt nagyon kevés hasonló maradt fenn épen Magyarországon.
Glimmingehust, csakúgy, mint Skurup környékét gyermekkorunk olvasmányából, Selma Lagerlöf tündéri gyermekkönyvéből Niels Holgersen csodálatos utazásából ismerhetjük, hiszen a vadludak itt tartottak pihenőt.....
Glimmingehus tulajdonképpen egy középkori lakótorony, és mint ilyen már akkor is elavultnak számított, amikor megépült.
A régies, zordon külső azonban egy modern megoldást is takar, ugyanis központilag fűtötték az épületet, a konyha tüzének meleg füstjét vezetve csatornákon át a falakba, így kellemes meleg uralkodott ebben az épületben, míg más hasonló helyeken általában fagyoskodtak.
A régies, zordon külső azonban egy modern megoldást is takar, ugyanis központilag fűtötték az épületet, a konyha tüzének meleg füstjét vezetve csatornákon át a falakba, így kellemes meleg uralkodott ebben az épületben, míg más hasonló helyeken általában fagyoskodtak.
Glimmingehus-t egy dán lovag, Jens Holgersen Ulfstand emeltette 1499-ben, aki saját idejében befolyásos ember volt, az államtanács tagja. Természetesen védelemmel is ellátta az épületet, az ajtókon lőréseket alakítottak ki, az ablakokat kicsire tervezték. Az 1700-as évekig vizesárok vette teljesen körül a lakótornyot. A pince ostrom idején éléstárként szolgálhatott , a kút szükség esetén vízzel láthatta el az ostromlottakat.
Néhány kicsit viccesnek tűnő, fura " halálcsapdával " is ellátták az épületet. A védelem arra épült, hogy az esetleges ostromlóknak külön emeletenként kelljen elfoglalniuk úgy, hogy csak egyetlen lépcső vezetett a magasba. A " halálcsapdák " roppant komikusnak hatnak helyenként , ahol a védelem azt feltételezi az esetleges támadókról, hogy egy helyben maradnak mozdulatlanul és kivárják, hogy egy járatot megnyitva végre követ zúdíthassanak a fejükre.....
Néhány kicsit viccesnek tűnő, fura " halálcsapdával " is ellátták az épületet. A védelem arra épült, hogy az esetleges ostromlóknak külön emeletenként kelljen elfoglalniuk úgy, hogy csak egyetlen lépcső vezetett a magasba. A " halálcsapdák " roppant komikusnak hatnak helyenként , ahol a védelem azt feltételezi az esetleges támadókról, hogy egy helyben maradnak mozdulatlanul és kivárják, hogy egy járatot megnyitva végre követ zúdíthassanak a fejükre.....
Az épület csak kb. 50 éven keresztül szolgált lakhelyként, azután, több, mint 400 éven keresztül magtárként használták.
Glimmingehus-t idegenvezetővel is meg lehet tekinteni és évközben programokat is szerveznek, júniusban pl. lovagi tornát.
Skånet természetesen nem lehet egy nap alatt bejárni, az egynapos túra azonban ad egy kis ízelítőt ennek a festői, dombos vidéknek a hangulatából.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése