Kirándulások Koppenhágából :Sjælland déli része,Møn szigete, Hørsholm, Jægerspris és gyalogtúra a mágikus Északi Erdőben

Sjælland déli része és Møn szigete

Divatos mostanában összeállítani a legszebb helyek listáját. Dániában minden ilyen lista élén szokott szerepelni Møns Klint, egy festői 7 km hosszú, 128 méter magas szikla, amely a földtörténeti kréta korszakból ragadt itt.
A koppenhágaiak jól ismerik a helyet, hiszen a fővárostól csak egy órányi autóútra található Møn szigete, melynek keleti oldalán emelkedik a híres, meredek sziklapart.Az utóbbi időben sajnos halálos baleset is történt itt, ezért külön felhívják a látogatók figyelmét táblákkal arra, hogy meddig lehet megközelíteni a széleket , anélkül, hogy csúszásveszély fenyegetné az embert.
Møn szigete kellemes emlékeket idézhet fel az emberben, egy kicsit olyan, mint a távoli, csodaszép Feröer- szigetek.

Møn autópályán, Sjælland déli részén keresztül könnyen megközelíthető, végül egy hídon át érhetjük el ezt a gyöngyszemnek számító kis szigetet, amely természeti szépségekben és kulturális kincsekben egyaránt gazdag.
Sjælland déli része Mønnel több, mint ötszáz védett kulturális értékkel járul hozzá Dánia kulturális örökségéhez
Az őskori ember nyomát Knudshoved Odde és Svinø környékén kereshetjük, Vordingborg vára pediga középkori Dánia központja volt egy ideig. Møn szigetének több templomát is díszítik annak az ismeretlen festőnek a művei, aki az 1400-as évek végén és az 1500-as évek elején alkotott. A csodás falfestményeket Elmelunde-ben, Fanefjord-ban, és Kelby-ben tekinthetjük meg.Készítőjüket csak Elmelunde-mesterként emlegetik, igazi neve ismeretlen.
Képei egyedülállóak, művei a valaha Dániában készült legnagyszerűbb falfestmények közé tartoznak. Saját korában hasonló élményt jelenthettek ezek a freskók a nézőnek, mint a ma emberének a színesfilmek, vagy az erkölcsi tanulságot hordozó mozifilmek.
A mester motívumait elsősorban az Új Testamentumból meríti, de megtalálhatóak közöttük az Ótestamentum jelenetei is. Saját kora is megjelenik alkotásaiban.Alakjainak jellegzetes réveteg, álmos tekintete, meleg színei könnyen felismerhetővé teszik keze nyomát. Csodás színei talán a Fjaneford templomban látható falfestményeken őrződtek meg a legjobban.
Risby környékén, Præstø-től nyugatra imponáló útmaradványokra bukkanhatunk a vaskorból és a viking időkből. Ezen felül számos középkori rezidencia áll a partok mentén és itt láthatjuk Dánia legépebben megmaradt városfalát, a Møn fővárosának számító, 3.830 lakosú Stege-ben. Ez azért is érdekes, mert a dán szigetek városait nem nagyon vették körül falakkal, a szigetek védelmét a tenger jelentette. Ezért estek el a dán szigetek olyan gyorsan a svéd háborúk idején ( 1658—60 ), de Møn szigete  sokáig ellenállt a betolakodóknak. Nagy pechjük volt a nevezett háborúk idején a dánoknak, mivel annyira hideg volt, hogy a tenger befagyott és a svéd haderő minden nehézség nélkül gyalogolhatott át a szárazföldről a tengeren át a dán szigetekre.

 Stege középkori kereskedő városa, a városfal mellett megőrizte hangulatos régi épületeit is. 

Az újabb kori harcászat tanulmányozására is van lehetőség Sjælland déli részén, ezt Vordingborgtól nem messze délre, Masnedø-erődjében tehetjük meg.
A tájat rengeteg bronzkori sírhalom tarkítja, homokstrandok és nyaralótelepek váltogatják egymást. Sok biciklista érkezik Møn szigetére túrázni, a német látogatók körében is népszerű a sziget.
Møn legérdekesebb része a keleti fele ( Møns Klint ), a krétakori fehér szikla, amely nyomatokban őrizte meg a kor növény és állatvilágát. 2007-ben megnyitották itt Geo Center néven Észak legmodernebb tudományos kiállító-központját. Itt egy 70 millió éves utazásra hívják a látogatót, aki a kréta-kori állapotoktól egészen a sziget mai különleges növény és állatvilágáig juthat el.

Hørsholm

A Koppenhága vonzáskörébe tartozó közeli Hørsholm arborétuma is kiváló kirándulóhely. Busszal, vagy autóval könnyen megközelíthetjük néhány perc alatt a fővárosból.
Hørsholm komoly szerepet játszott egy híres , dán szerelmi drámában, az őrült király ( VII. Christian ) orvosának, Struensee-nek és a királynénak, Caroline Mathilde-nak roppant szerencsetlenül végződő szerelmi történetében.
A hørsholmi kastélyt, amely valaha a botanikus kerthez nagyon közel állt, a királyi család emiatt bontatta le. A helyén ma csak a melléképületek, néhány oszlop és egy szép temlom áll.
A melléképületekben a dán Vadász és Erdőlgazdálkodási Múzeum kapott helyet. ( Dansk Jagt- og Skovbrugsmuseum )

Jægerspris és az Északi Erdő ( Nordskoven )

Ha igazán szép, mondhatni mágikus erdőt akar az ember látni, akkor okvetlenül felkeresi Koppenhága környékén Jægersprist és meglátogatja ott az Északi Erdőt ( Nordskoven ), ha adódik rá alkalma.
Ez a régi tölgyfák erdeje, Amikor vikingek hajóztak a Roskilde-fjordon, akkor ebben az erdőben már élt egy több száz éves tölgy, amely neve Kongeegen. Ennek a fának a korát 1400-1900 évesre becsülik, ez a fa Dánia legidősebb élőlénye.
Két másik ősfát is találunk ebben az erdőben ( Storkeegen és Snoegen ). Az egyik 800, a másik 600-700 éves lehet. Mocsári erdő is látható itt. A táj helyenként őserdőt idéz, valóságos " időkapszula " ez a hely. ( A függelékben megtalálod két gyalogtúra leírását, amely az ősfákhoz vezet). 

A Jægerspris kastély és a Nemzeti Emlékhely, teszi fel a tájon az i-re a pontot, ahogyan a dán mondja, avagy koronázza meg a tájat, ahogyan magyarul mondanánk.A kastélyban, a nevezetes néhai Danner grófnő lakhelyén múzeumot rendeztek be.

Nem messze a kastélytól, a parkolóval szemben áll a Hansens Is fagylaltos egyik kis üzlete. A Hansens tejüzemet 1922-ben alapították, de a fagylaltgyártás egy ideig szünetelt. Az alapító Hansen unokája indította újra a fagylaltkészítést, amely óriási siker lett.

Csak a legjobb, ökologikus alapanyagokkal dolgoznak, a kis üzem évente kb. 500 ezer liter fagylaltot állít elő "csak tiszta forrásból "- ahogyan az alapító unokája mondogatja. A kiváló fagylaltot, amelyet a közeli tejfeldolgozó üzemében gyárt a cég érdemes megkóstolnunk. Az üzemet és a farmot külön meg lehet látogatni, nyáron több túrákat szerveznek a " Tejútra".Ilyenkor maga az alapító unokája szokta kalauzolni a vendégeket. 

A túrának azt a címet is adhatnánk, hogy a tehéntől a fagylaltig, mert  a környékbeli ökologikus gazdaságban , Svanholm-on indul és a fagylaltkóstolással fejeződik be az üzemben. Egy 1942-ből származó fagylaltgépen elkészíthetjük a saját fagylaltunkat is, a fantasztikus nyersanyagokkal kedvünk szerint ízesítve. A Hansens fagylaltot meg tudjuk vásárolni a nagy szupermarketekben is, pl. a Føtexben, de sajtot és még egy-két tejterméket csak az üzem boltjában árusítanak. Ezek valódi luxus-élelmiszernek, különlegességnek számítanak, az áruk is ehhez igazodik. 

A svanholmi gazdaság, ahonnan a tej származik a fagylalthoz, egy olyan közösség, amelyben 80 felnőtt és 60 gyermek él.

A felnőttek egy része a gazdaságban dolgozik, de akadnak  olyanok is közöttük, akik a városban. Mindenki leadja a jövedelmét és egyforma fizetést kap a közösből. 
A gazdaságnak többek között 120 Jersey- tehene van, ezeknek a tejét, szerződéses alapon a Hansen-fagylalt vásárolja meg. A közösség tagjai együtt étkeznek, így közösen 3-4 tehenet ők is elfogyasztanak havonta. A tökéletesen gépesített gazdaságban óvoda is üzemel. Akit érdekel, hogyan él a közösség, látogasson el a gazdaság honlapjára, amely angolul is olvasható.
Egy svaneholmi  túrán megcsodálhatjuk a paradicsomerdőt ", a teheneket,  láthatjuk a fejést ( 110 tehén fejése másfél órába kerül ) és a gazdaság boltját is.
Aki kedvet kapna ahhoz, hogy ilyen helyen éljen, annak várólistára kell lépnie, mert mostanában újra népszerű ilyen közösségben élni. De aki csak meg szeretné látogatni a gazdaságot, annak is van rá lehetősége, a bolt is nyitva tart az arra járók előtt.

Gyalogtúrák az Északi Erdőben

Közlekedés:
Autóval: Koppenhágából Frederikssundba, majd át a Kronprins Frederiks hídon a Roskilde Fjord felett, tovább Jægersprisen át Kulhuse felé. Parkolni a Skoven Kirke-nél lehet. ( Nyáron közlekedik komp is Sølager Hundested és Kulhuse között.)
Tömegközlekedés: Koppenhágából S-tog Frederikssundba, onnan a 322-es busszal a Jægerspris kastélyig, ahonnan a 2. Túra indul. Ha az 1. Túrát választod, akkor a Skoven Kirkénél kell leszállni.

1. Túra. 

A Skoven Kirke melletti parkolóból, buszmegállóból elindulunk és elhaladunk pár épület mellett, majd elérjük a Jagtkongevejt. A sárga jelzést követjük jobbra a Jagthusvejnál, fel a régi vadászpavilonig, amit VII. Frederiknek építettek 1857-ben. Tovább a Strandvej-on, majd egy km. után a vad mocsári erdőkkel szegélyezett úton elérünk balra egy kis ösvényt, amely elvezet az egyik fához ( Storkeegen ). A Strandvejen továbbhaladva még 400 métert megtaláljuk a Kongeegen-t , amelyet kerítéssel vettek körül. Dánia legöregebb fájának meglátogatása után 200 métert visszamegyünk a Strandvejen, majd balra fordulunk a Fremvads Kongevej-nál és még egyszer az Øllemosevejnél, majd erről az útról egy ösvény, jelzés vezet a legszebb, legépebb fához (Snoegen ) a három közül, ( Ez még akkor is igaz, ha 1991 óta már nem hajtott ki ). A sárga jelzés vezet vissza a Skoven Templomhoz,

2. Túra.
Ez a Jægerspris kastélytól indul és a Skoven Templomnál ér véget. Ezért azoknak ajánlom, akik a tömegközlekedést veszik igénybe. Átvágsz a kastélykerten, aztán északra fordulsz és Slotshegne-n és Kohaven-en át eléred Durnæsvejt és belépsz az Északi erdőbe ( Nordskoven ) . Kövesd a Teglværksvejt, amely a Strandvejbe torkollik, ezen eléred először a Kongeegen-t, majd a Storkeegen-t. Aztán kicsit visszamész a Strandvejen és rátérsz Fremvads Kongevej-ra, majd követed az utat úgy, ahogyan az 1. túránál leírtam.
Egész napos túrák ezek, pláne ha a kastélyt és a nemzeti emlékparkot is meg akarja az ember nézni. Arról nem is beszélve, ha eltéved.
A 10 km-es út egy 2-3 órás gyalogtúra, a 17 km-es túra átlagos kondícióval 5-6 órát vesz igénybe.