Cseresznyefavirágzás

Egy kis Japán Dániában

 Japánban hagyománya van annak, hogy az emberek cseresznyefavirágzás idején kirándulni mennek. Egészen meglepő azonban, hogy Dániában is tartanak egy fesztivált a cseresznyefavirágzással kapcsolatban a Kastellet-erödnél, ahol a Langelinie Park-ban, Østerbro negyedben 200 japán cseresznyefa áll. A cseresznyefák úgy kerültek a parkba, hogy egy japán férfi, Seiichi Takaki Dániában tanult ki péknek, később milliomos lett a tudományából hazájában és hálából a Koppenhágának adományozta a fákat. Takaki ma, az Andersen- pékség -birodalom tulajdonosa Japánban.

A Sakura -fesztivált, ( Sakura cseresznyefát jelent japánul ) ingyenes programokkal , minden évben megrendezik a Langelinie-parkban, nem messze a kis hableány szobrától, Koppenhága szimbólumától. 

Nem sokan tudják, de a nemzeti romantika szülte kis hableány szobra ( Edvard Eriksen, 1913) közelében áll egy másik kis hableány szobor is, amelyet a posztmodern művészet szült. Az eredeti kis hableány szobor és a posztmodern szoborcsoport értékelése érdekes beszélgetésekhez adhat kiindulópontot. A posztmodern szobrot ugyanis egészen más fából faragták, mint elődjét, a modern szobor meghökkent, nyugtalanít, megnevettet, elbizonytalanít és ráébreszt arra, hogy vége az emberiség felemelő nagy érzéseinek, az illúzióknak. A szobor megmutatja a tudomány szülte új Paradicsomot, amely arról árulkodik, hogy haladás nem létezik hátulütők és problémák nélkül. A Langelinie Allé 17 szám alatt álló posztmodern alkotás egy 400 négyzetméteres sekély medence közepén áll. A szoborcsopotnak a Génmodifikált Paradicsom címet adta az alkotója, Bjørn Nørgaard. Általában a szobrokat szokták a terekhez igazítani, itt viszont fordítva történt, a gránit teret tervezték a kompozícióhoz. A szoborcsoport leglátványosabb része egy 40 tonnás " süllyedő " diadalív, egy 9 méteres génmodifikált Madonna figurával. Míg Edvard Eriksens 1913-ban készült világhírű kis hableánya mesébe illően bájos, ez a Madonna szobor a csavarodó karjaival és melleivel nyugtalanító jelenség. Ugyanilyen a többi alak is, az ezüstfejes Ádám és Éva, Krisztus és Mária Magdolna, a három részes Tőke és a terhes Férfi alakja. A szoborcsoport közelében, a tengeröbölben külön egy sziklán ülve teszi a képet teljessé az új, groteszk formájában is kecses génmodifikált kis hableány.
Egy másik szobor, egy férfialak, aki ugyanolyan pózban ül a parton, mint a kis hableány, Helsingørben található, nem messze a kastélytól, a Kultúrházzal szemben. A kis hableány " bátyja" a nemzetközileg elismert alkotó-duó Elmgreen és Dragset alkotása. Modern környezetben, dermedten csillogó ezüstszínbe öltözve áll a szobor a tengerparton, kifejezve az idividualizmust és a modern ember mindent elborító magányosságát.

A cseresznyefák és a hableányok közelében találjuk a Kastellet erődjöt, amelyet eredetileg friederichshavni citadellának neveztek. Az erődítmény ötágú csillagot formál. IV Christian kezdte építeni 1624-ben. Az abszolutizmus idején börtönként szolgált, sőt kivégzésekre is sor került itt.
1676-ban pl. Peder Schumacher Griffenfeld, valaha a királyság leghatalmasabb embere már ott térdelt a pallosát emelő hóhér előtt, amikor egy tiszt elkiabálta magát, hogy " itt az amnesztia!!!! " Szegény Schumacher így örömmel vehette tudomásul, hogy mégsem csapják le a fejét, helyette még 4 évet ült a Kastellet-ben, aztán Norvégiába vitték, hogy ott töltse le a maradék büntetését.

A híres foglyok közül meg kell említenünk a felvilágosult orvost és államférfit Struensee-t, aki tragikus szerephez jutott a dán történelemben, és Dr. Dampe-t ( 1790 -1867) aki teológus és reformer-politikus volt.

A bebörtönzöttek között akadt egy aranyparti törzsfőnök is. (A főnök azért került börtönbe, mert meggyilkolta a szomszéd főnök két kisfiát. A Nemzeti Múzeumban máig is látható az a dob, amelyre a két kisgyerek vérét öntötték a gyilkosságok után, hogy valahányszor a dob megszólal, lelkük tovább szenvedjen a Másvilágon. A gyilkos törzsfőnök, afrikai kísérőjével szabadon járhatott-kelhetett a Kastellet környékén, frakkban és cilinderben és szedegethette az eldobott szivarcsikkeket.) 1849 -ben aztán a dánok teljesen kivonultak az Aranypart-ról és a főnök haza mehetett.

A koppenhágai polgárok ezen a környéken korzóztak a Nagy Imanapon, miután az 1800-as évek közepén lebontották a városfalat, amelyet ezt megelőzően erre a célra használtak.
A német megszállás alatt a németek is börtönnek használták az erődöt, amely egyébként az 1807-es angol támadás alatt hősiesen védte a várost. Az épületegyütteshez tartozik egy templom és egy malom is.
A Kastellet ma védett-, és egyben katonai terület egy mindenkori parancsnokkal, ugyanakkor kulturális emlékhely, múzeum és park is egyben. Az erőd melletti parkos területen álltak valaha Koppenhága város falai.

A Kastellet mellett található a Gefion szökőkút és az angol templom, a The English Church - St. Alban, valamint a Chruchill Park is.

 

A szökőkút mellett mindig sokan ülnek. Kevesen tudják, de Koppenhágában Gefion szökőkútból kettő is létezik.  Itt, a Kastellet mellett áll a nagyobb, amelyet majdnem mindenki ismer, de a kicsit, amelyik a Bispebjerg Kórház kertjében áll, csak igen kevesen.
A Kis Gefion a "nagytestvére" munkamodellje alapján készült, amelyet 1897-ben kezdett el építeni Anders Bundgaard. A már kész szökőkutat 1908-ban vehették a koppenhágaiak birtokukba és azóta a város egyik szimbólumává nőtte ki magát. Ez az alkotás Anders Bundgaard talán legismertebb munkája. A szökőkút témája Sjælland szigetének legendája, ezen a szigeten áll a dán főváros.
Gefion istennő alakja csak egyetlen északi mitológiai történetben játszik főszerepet, pontosan ebben, amelyet a szökőkút is ábrázol. A legenda szerint kiszántja a mai Svédországból Sjælland szigetét az igahúzóvá változtatott fiai segítségével.
Ennek a történetnek két változata is ismert a skandináv mitológiában, de hasonló történettel máshol is találkozunk Európában ; valaki ( általában nő ), azt a feladatot kapja, hogy szerezzen földet: a rómaiaknál ( Livius római történelmében az i.e. I. században, ő ráadásul még az ekét is megemlíti ) és az ókori görögöknél is ( Hérodotosz ).
Egyesek hasonlóságot vélnek felfedezni Gefion alakja és a kelta istennő, a Tó hölgye között, mások termékenységistennőt látnak benne és Freja-hoz hasonlítják. Az egyik legenda, mint szűzről beszél róla, egy másik szerint Skjold felesége volt. ( Skjold, a legendák szerint Odin fia, Sjælland királya, a dán királyok őse ).
Gefion alakját a romantika újra felfedezte: a svéd romantikus költeményben a " Gefion"-ban már mint Svédország, Dánia és Norvégia allegorikus anyja lép elénk. Végül pedig 1931-ben még egy aszteroida-csoportot is elneveztek róla. A Gefion -legendát a hillerødi kastély egyik mennyezetén is felfedezhetjük.

Folytathatjuk innen utunkat a kikötőben, a tengerparton a belváros felé, elhaladva a királyi várók előtt, ahonnan a királynő is mindig útjára indul a királyi család hajójával a Dannebrog-gal, majd tovább a Mærsk kékablakos koppenhágai központja előtt, de könnyen elérhetjük innen a királyi család jelenlegi lakhelyét Amalienborgot is.

Ha azonban szeretnénk elkerülni a zajos turistákat és tartjuk magunkat ahhoz, hogy a cseresznyevirágzást szeretnénk követni, akkor innen egészen másfelé indulunk, mégpedig a Bispebjerg temetőhöz. Sokat beszélnek arról, hogy København Kommune jövőbeli temetőinek tágasabbnak kell kenniük ahhoz, hogy a béke és nyugalom szigeteként helyet biztosíthassanak az elmélyedéshez és a visszatekintéshez. A bővítésektől, ha akarna, sem tudna a város eltekinteni, mert a lakosság száma egyre nő. Két koppenhágai temetőt a lakosság előszeretettel használ pihenésre, az Assistens Kirkegård -ot és a Bispebjerg Kirkegård-ot , amely cseresznyefavirágzás idején fantasztikus látványt nyújt és ezért hemzseg a látogatóktól.

Az ember megérti persze, hogy jelenleg nincs elég hely a pihenéshez, a legközelebbi park pedig kicsit messze van, de az Assistent Temetőben a helyzet időnként már-már a kegyeletsértés határát súrolta, mikor félmeztelen napozók között kellett botorkálnia a sírok között. Nincs kizárva azonban, hogy a férfiak egy része nem tekinti szenvedésnek, ha félmeztelen napozó hölgyek között botladozhat. Az utóbbi évek konzervatív szelleme, számukra sajnálatos módon, csökkentette a félmeztelen hölgyek számát.

Koppenhága Kommune sokszor kalauzolt, ingyenes túrával örvendezteti meg a koppenhágaiakat azokban a temetőkben, ahol számos híres ember nyugszik ( A Bispebjerg, az Assistent és a Vestre Kirkegård a legnevesebbek).

A cseresznyefavirágzáshoz táblák vezetnek a Bispebjerg temetőben ( Rådvadsvej 64, 2400 København ), kb. 20 perces gyaloglás után pillantjuk meg az embereket, akik önfeledten ugrándoznak, megpróbálják megérinteni az ágakat, selfiznek, és engedik, hogy a szirmok az arcukba hulljanak. Rózsaszín szirom-hó hullik az égből és elborítja az aszfaltot. Ki hitte volna, hogy fél Koppenhágát itt találja a cseresznyefavirágos hétvégén, amint a cseresznyefák alagútjában örömködik?

Ha még ez sem lett volna elég az örömből, tehetünk egy rövid látogatást a temető melletti roppant érdekes épületben, a Grundtvig- templomban, amely már messziről felhívja magára a figyelmet. 1912-ben írták ki a templom építésére az első pályázatot. Különleges expresszionista stílusban épült, amely egybeolvasztja a geometriai formákat a magasba törő gót vonalakkal. Aki egyszer látta, sosem felejti el . (  På Bjerget 14B, 2400 København NV )