Ugrás a fő tartalomra

Töprengés



Reggel remek rímekkel keltem,
Friss, fiatalos verseket reméltem,
Ám jajj, hamar elillant az álom,
Témámat már sehol sem találom.
Irjak igaz szerelemről?
Még senki sem látta.
A férfiúi gőg mindet bedarálta.
Igazságról, mikor senki sem találta
Elnyelte illúzióknak mámoros világa?
Láthatóan beszűkült mára az opció
Témának maradt a bokros korrupció.
Hergeljem magam a világnak múlásán?
Vagy inkább szálljak a valóság hullámán?

Végül ez utóbbi mellett döntöttem
´S reggeli sajtomat rímekbe öntöttem.

Megjegyzések