Ember ne elemezzen, egy barátomnak mégis megtettem

Áldás, vagy teher, ha lelkekbe látsz
Kikben pislákol a fura másvilág.
Némely pillantás borzadállyal tölt el,
Más lélek melege fojtóan perzsel.
Egy-egy lélek ölében fészket raknál
´S felejtve az analízist, vele maradnál.
Ha jogod lenne ilyen fényes Naphoz!
Ám vendég vagy, kötve bizalomhoz.
Léleklátónak lenni gyötrelemmel jár,
Elbánik a jókkal a sok, irigy kontár.

Végül ajándékba adtam a szeánszot,
Járhassa e szellem bátran a világot.