Ugrás a fő tartalomra

Kirándulás Koppenhágából

A Svédországhoz tartozó idilli kis sziget Ven, vagy Hven az Øresund északi részén található és könnyen elérhető Koppenhágából/ Helsingørbol komppal.A sziget területe mindössze 7,5 km2, Biciklit is vihetünk magunkkal, amellyel könnyedén bejárhatjuk a terepet. A hajó Koppenhágában Nyhavn mellől indul. a jegyek 155 koronába kerülnek és létezik családi kedvezmény is.
A szigetnek mindössze 363 lakosa van (1995), legnagyobb részét 50 méter magasságban egy moréna-fennsík alkotja. ( A moréna a gleccserek vagy mozgó jégtakaró által szállított, lerakott kőzettörmelék ).
Nyáron biciklis turisták lepik el a szigetet, hogy meglátogassák Tycho Brahe egykori hajlékát, és csillagvizsgálójának ( Uranienborg ) maradványait. Ezen a szigeten élt és dolgozott ugyanis a híres dán csillagász, Tycho Brahe 1576-tól egészen 1596-ig . A sziget 1658-ig, a mai Svédország déli részével ( Skåne ) együtt Dániához tartozott.
Tycho Brahe 1546. december 14-én született. Egyszerű, emberek gyermekeként nem nagy esélye lett volna arra, hogy vigye valamire, de a kis Tycho régi nemesi családban született. Apja az államtanács tagja volt, így minden esélyet megkapott az élettol ahhoz, hogy kibontakoztathassa tehetségét.
A kisfiút gyermektelen nagybátyja nevelte fel egyetlen fiaként. Eredetileg jogi pályára szánta. Ez jobban illett volna származásához az akkori idők szokásai szerint, mint a csillagászat, vagy a kémia.
A 12 éves fiú beiratkozott Koppenhága egyetemére , ahol 12 éven keresztül utazásokkal egybekötött tanulmányokat folytatott.
1560-ban végleg eldőlt sorsa, mert egy meghatározó élményben volt része: a csillagászok előre bejelentették, hogy mikorra volt várható a napfogyatkozás. Az esemény bekövetkeztét elore ki lehett számítani és ezt a tényt annyira érdekesnek találta a fiatal Tycho Brahe, hogy ennek hatására elkezdett önszorgalomból, tanulmányai mellett csillagászattal is foglalkozni.
Külsejét egy párbaj megváltoztatta. Ellentétei egy rokonával ugyanis
párbajban csúcsosodtak ki, melynek következtében elvesztette orrának egy darabját. Ezt egy saját gyármányú, igen formásra sikeredett műorral pótolta. A tudomány területén jól haladt, csillagászati munkásságát a kritikus hozzáállás jellemezte, Lipcsében, Wittenbergben és Rostockban folytatott tanulmányai után jelent meg egy könyve, amely egy csapásra híressé tette: egy 1572. november 11-én a Cassiopeia csillagképben fellángolt szupernovát figyelt meg. A könyvben tett észrevételei változó égboltról tanúskodnak, szemben kora felfogásával, mely szerint az égbolt állandó és változatlan.
Tudományos munkássága során megdöntött egy sor dogmát, pl. bebizonyította, egy 1577-ben feltűnt üstökös pályáját kiszámítva, hogy az üstökösök nem légköri jelenségek.
Sikerei nyomán II. Frigyes dán király meghívta őt a Koppenhágai Egyetemre, majd 1575-ben neki ajándékozta a fenn említett Hven szigetét, ahol kora legjobban felszerelt csillagvizsgálóját építette föl. Ez egy impozáns építmény volt, amiből sajnos csak kevés maradt fenn.
Később Tycho Brahe elfogadta II. Rudolf német-római császár meghívását és a Prágától északkeletre lévő, a ma Benatky nad Jizerounak nevezett faluban álló Benatky-kastélyban új csillagvizsgálót rendezett be. Itt fogadta 1600-ban Johannes Keplert tanítványává. Nemsokára megbetegedett és tisztázatlan körülmények között meghalt, egyesek szerint húgyhólyaggyulladásban, mások szerint higannyal mérgezték meg. Ez utóbbi feltételezésről egy 2012-es tudományos vizsgálat kimutatta, hogy nem állja meg a helyét.
Egy anekdota szerint szerint a neves tudós állítólag abba halt bele, hogy nem volt hajlandó elhagyni egy mulatságot a császári udvarban, mert úgy érezte, hogy ezzel megsértené az etikettet, minek következtében szabályosan felrobbant a húgyhólyagja.
Az ember persze azon sem lepődne meg, ha történetesen lenne valami az anekdotában ,Tycho Brahe rossz természetében ugyanis benne foglaltatott, hogy előkelő származása rangkórsággal párosult, így elképzelhető, milyen lelki szenvedést jelenthetett neki átlépni a társadalmi érintkezés szabályait.
Akár így, akár úgy halt meg, kora egyik legnagyobb tudósa volt, akinek életét meghatározta az ifjúkorában szerzett Aha!-élmény, egy kisfiú rácsodálkozása a világ bizonyos kiszámíthatóságára, amikor 1560-ban a tudósok előre megmondták, hogy mikor lesz napfogyatkozás. Emberi természetéről ugyan túl sok jót nem mondhatunk el, mert Tycho Brahe nem volt kimondottan simulékony természetű lélek, a segédei rossz élelmezésről és rabszolga-állapotokról számolnak be és a jobbágyaival sem bánt különbül. Egyesek nyíltan kimondják róla, hogy egy " szemét disznó volt", ( et rigtigt dumt svin ) és mégis és mégis kora egyik legnagyobb koponyája volt, akit megillet a megemlékezés. Prágában temették el.

Megjegyzések