Ugrás a fő tartalomra

Kópakonan (A Fóka Nő)

A néphit úgy tartotta, hogy a fókák valaha emberek voltak, akik szabad akaratukból lelték halálukat a tengerben. Az év 13. éjszakáján a szárazföldre léphettek, ilyenkor ledobták magukról a fókabőrt és újra emberi formát öltve táncoltak és élvezhették az élet örömeit.
Egy fiatal, Mikladalur falujába való férfi Kalsø északi-szigetén szeretett volna meggyőződni arról, hogy igazat szól-e a történet, így az év 13. napján lement a tengerpartra és várakozott. Látta, amint egy nagy csapat fóka a parthoz úszik. A fókák kimásztak a partra, ledobták magukról a fókabőrt és gondosan a sziklákra helyezték. A fókabőr teljesen normális embereket rejtett. A fiatal férfi tekintetét egy fókából lett szép leány vonzotta magára, aki fókabőrét a férfi rejtekhelyének közelében tette le. Amint a fókából lett emberek táncba kezdtek, a férfi elcsente a leány fókabőrét.
Az ének és a tánc egész éjjel tartott, de amint a Nap első sugarai előbújtak a horizonton, az emberek magukra öltötték a fókabőrt, hogy visszatérjenek a tengerbe, kivéve a leányt, aki azon szomorkodott, hogy fókabőrének se híre, se hamva nem volt. Hiába rimánkodott, kiabált aztán kétségbeesetten, a Mikladalur-i férfi megtartotta magának a fókabőrt, így a lánynak követnie kellett a férfit a tanyájára.
A férfi arra kényszerítette, hogy sok-sok éven keresztül feleségként vele maradjon és gyermekeket szüljön neki.
A férfi arra azonban mindig vigyázott, hogy a fókabőr nehogy a nő kezébe kerüljön, ezért a bőrt bezárta egy ládába és a kulcsot mindig az övében tartotta.
Egy szép napon azonban, mikor barátaival halászott a tengeren észrevette, hogy a kulcs otthon maradt. Mondta is a barátainak " Ma el fogom veszíteni a feleségemet ". és elmesélte nekik, hányadán áll a dolog. A férfiak behúzták hálóikat és olyan gyorsan a parthoz eveztek, amilyen gyorsan csak tudtak, de mire hazaértek, a gyermekeket egyedül találták, édesanyjuknak pedig csak hűlt helyét. A férfi tudta, hogy a nő nem fog visszatérni hozzá, mert a tüzet is eloltotta és a késeket is elpakolta, hogy a gyermekek meg ne sebezhessék magukat.
Amint a nő elérte a partot, magára kapta a fókabőrt és a vízbe vetette magát, ahol már várta egy hímfóka, a fókalány szerelme, aki éveken keresztül hűségesen várt reá.
Amikor a nő gyermekei később a parton jártak, arra úszott egy fóka, tekintetével a partot fürkészte. Az emberek úgy hitték, ő lehet a gyermekek édesanyja.
Egy szép napon a Mikladalur-i férfiak eltervezték, hogy mélyen behatolnak az egyik parti barlangba, hogy az ott lakó fókákra vadásszanak.
A vadászatot megelőző éjjel, a fókanő megjelent a férfi álmában és arra kérte, vadászat közben el ne ejtse a barlang bejáratát őrző nagy hímfókát, mert az az ő férje és ne bántsa a két kis fókát sem a barlangban, mert azok az ő gyermekei, még a bőrüket is lefestette a férfinak álmában, hogy rájuk ismerjen. De a férfi nem hallgatott az álom szavára, csatlakozott a többiekhez és minden fókát elejtettek, ami csak útjukba került.
Hazaérvén elosztották a zsákmányt ´s a férfi megkapta a nagy hímfókát és a két kölyökfóka uszonyait.
Este, amikor a a nagy fóka fejéből és a két kis fóka tagjaiból elkészült a vacsora óriási dörrenés hallatszott: a fókanő ijesztő trollként jelent meg, beleszagolt a vacsorába és átkot szórt: " Itt fekszik a férjem feje, Hårek keze és Fredrik lába, itt a bosszúállás ideje, a bosszúé a Mikladalur- i férfiakon. Lesznek közülük, akik a tengerbe vesznek és lesznek, akik a hegyek csúcsairól zuhannak majd le mindaddig, míg halott végtagjaikkal kört nem lehet vonni egész Kalsø- szigete köré. "
Amint kimondta ezeket a szavakat, a fókanőnek egy szempillantás alatt nyoma veszett , sose látták többé, de máig is megesik, hogy a Mikladalur falvi férfiak tengerbe fúlnak, vagy a sziklák tetejéről zuhannak le.
Félnivaló, hogy nincs még elég áldozat, hogy kezeikkel átérnék egész ​​Kalsø szigetét.

Kópakonan (A Fóka Nő) legendája az egyik legismertebb legenda a Feröer- szigeteken.
Az alábbi kisfilmben feröeri nyelven hangzik el a legenda dán aláírással: https://www.visitfaroeislands.com/about/stories-legends/kopakonan-the-seal-woman/?lang=da



Megjegyzések